A Régészeti Intézet topográfiai munkáinak egyik legfontosabb segédállománya volt az A5 méretű, 250.000 darab kartont tartalmazó gyűjtemény, amely a régészeti szakirodalom cédulázását tartalmazza lelőhelyekre lebontva. Ez az akkor rendelkezésre álló teljes régészeti szakirodalom átnézését és helységek, illetve lelőhelyek szerinti kicédulázását jelentette, mind a mai, mind pedig a történeti Magyarország vonatkozásában.
Elsődlegesen azzal a céllal készült, hogy a megyék, azon belül a települések szerint rendezett anyag alapján a régészeti topográfia által éppen érintett terület szócikkeit könnyebben meg lehessen írni.
A munka az intézet megalakulása után nem sokkal, az 1960-as években kezdődött, majd hosszabb szünet után 1976-ban indult újra.
A kartonokon szerepel az irodalomban említett lelőhelynév (2), a szakirodalom bibliográfiai adatai (3–4), a lelőhely korhatározása (5) az adott irodalom szerint, valamint a lelőhelyre vonatkozó kivonatolt szöveg és további forráshivatkozások.
A kartonokat egyetemi hallgatók, végzett régészek, olykor más szakterület képviselői vagy esetenként nyugdíjasok készítették, ennek megfelelően különböző színvonalon. A technika fejlődésével fénymásolatokat, sőt eredeti könyvek szétvágott, vonatkozó passzusait felragasztották a kartonokra, képekkel és térképekkel kiegészítve. A munkát 1976 és 1994 között Bondár Mária szervezte és irányította, a kartonokat a topográfiai csoport tagjai ellenőrizték, összevetették az eredeti szakirodalommal és szükség esetén javították. Ezzel a munkával párhuzamosan készültek az újabb és újabb helynév azonosító cédulák is.
Az irodalmi adatgyűjtésnek ez a módja 1994 után nem, vagy csak minimálisan folytatódott, mindössze 5 kartonnal gyarapodott. Az intézet Úri utcai épületében a gyűjteményt fából készült fiókos szekrényekben, 320 fiókban tároltuk. Az intézet jelenlegi épületében az Adattár, benne a kartontárral kisebb területre szorult vissza, ezért az eredeti papír alapú állományt kartotékszekrények helyett tömörített állományként kezeljük.
2015 és 2016 folyamán a BTK Közös Adatbank és az MTA Infra Pályázat keretében Békés, Csongrád, Pest, Somogy, Tolna és Fejér megye településeinek kartonjai, összesen 28.469 darab karton, ami 34.634 oldalnyi anyag, szkennelésre került. A további kartonok digitalizálása folyamatban van.

Online felületünkön jelenleg Fejér vármegye egy kisebb kiválasztott régiójának anyaga érhető el (Adony, Besnyő, Ercsi, Iváncsa, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás és Szabadegyháza). Az elérhető adatok körét folyamatosan bővítjük, elsődlegesen a Dunaújvárosi járás további településeivel, majd azt követően a Pest vármegyei Ráckevei járás helységeivel.

A kartonok feldolgozása során a rajtuk lévő adatokat vettük figyelembe, azokat tudományos szempontból nem módosítottuk, a meghatározásokat kizárólag a kereshetőség szempontjai szerint egységesítettük. Kérjük, hogy az esetleges hibákat az  email-címen jelezzék.

A "Filter" menüpont alatt a kartonok településre, lelőhelyre, korszakra és kultúrára szűrhetők, illetve a Pdf-állományok szabadon letölthetők.

Az oldalról letöltött adatok felhasználása esetén kérjük a forrás megjelölését. Hivatkozás módja: MTA – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Adattára és a karton hivatkozási azonosítója (URL).