2023 szeptemberétől csatlakozott a Régészeti Intézethez Soós Eszter, aki az „Egy germán közösség a római kora császárkori Pannoniában. A Vinár-cseraljai temető komplex régészeti elemzése” (PD 134712) című posztdoktori kutatását kezdte meg az Intézetben.
Soós Eszter szakmai munkásságát az idén 65 éve fennálló Régészeti Intézet történetének egyik legelső, szisztematikus kutatását jelentő területén folytatja. Az északkelet-magyarországi, római kori Barbaricum régészetét tudományos alapon szervezett keretek között elsőként az MTA Régészeti Kutató Csoportja kutatta Salamon Ágnes vezetésével az 1950-es évek végétől. Az ekkor feltárt lelőhelyrészletek újraértékelését és publikálását Soós Eszter végezte el az elmúlt évtizedben. PhD fokozatát 2015-ben szerezte meg, doktori dolgozatában a Hernád-völgy Kr. u. 1-4/5. századi településtörténetét vizsgálta. Eredményeit az elmúlt években számos cikkében, tanulmányában, hazai és nemzetközi konferenciákon is bemutatta. A 2023. szeptember 1-jétől az Intézetben megkezdett posztdoktori kutatása szintén kapcsolódik Salamon Ágnes munkásságához. A pályázat célja a Kr. u. 1-2. századi, Pannonia provincia területén előkerült, a Dunától északra fekvő germán Barbaricumhoz köthető régészeti leletek vizsgálata és újraértékelése. A vizsgálatba vont, nagyrészt szórvány együttesek köréből kiemelkedik a Veszprém vármegyei Vinár-Cseralja lelőhely, ahol 1965-1967 között hamvasztásos temetkezések maradványai kerültek napvilágra. Az urnás és szórthamvas rítussal eltemetett halottak mellé a Dunától északra fekvő, germán temetkezéseknek megfelelő mellékleteket, római bronz- és üvegedényeket, és germán viseleti elemeket, övszerelékeket, fibulákat helyeztek. A sírokból legalább 9-10 fegyveres leletegyüttes, ahol a halott karddal, lándzsával és sarkantyúval volt ellátva. A temetőrészlet részletes közreadása és a legújabb nemzetközi szakirodalmon alapuló elemzése mellett a fémtárgyak megfelelő csoportjainak anyagvizsgálatára is sor kerül, mellyel elsősorban a barbaricumi eredetű tárgyak kapcsolatrendszerére és a római műhelytermékekkel való viszonyára kereshető válasz.
A Vinár-cseraljai római kori temető 9. számú sírja és néhány lelete
A posztdoktori kutatás egyik fő jelentősége, hogy egy olyan határterületet érint, mely kiesett mindeddig a római provinciális kutatások látószögéből, a Barbaricummal foglalkozó szakirodalom pedig megfelelő minőségű alappublikációk híján sem tudta részleteiben vizsgálni a kérdést. A kutatás eredményeinek hasznosulása kettős, egyrészt új ismereteket nyújt a Kr. u. 2. századi Pannonia provincia társadalom- és hadtörténetéhez, másrészt alap adatokat ad a római területre került barbár csoportok történetének időrendi és kulturális vonatkozásairól.
A 2023. évi Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Soós Esztert Kovrig Ilona-díjjal tüntették ki, Északkelet-Magyarország római és hun kori régészetének területén végzett, nemzetközileg kimagasló munkájának elismeréseként. A díjat a Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány alapította a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek elismerésére. Munkatársunk az elismerést 2023. november 3-án, a Magyar Tudomány Ünnepének megnyitó ünnepségén, Szegeden vette át, amelyhez szeretettel gratulálunk!
Kovrig Ilona-díj átvétele (Fotó: MTA/Szigeti Tamás)
