Archeozoológia – nemzetközi konferencia Sheffieldben
Gál Erika tudományos főmunkatárs 2018. június 8-11. között részt vett a Sheffield-i Egyetem régészeti tanszékén szervezett „9th International Council for Archaeozoology Bird Working Group Conference” nemzetközi konferencián.
Kollégánk a magyarországi középkori lelőhelyen talált apró madarak régészeti leleteiről és összefüggéseiről tartott poszter-előadást. A találkozó programjában a tudományos előadásokat szakmai kirándulás követte a The Peak District régészeti és természetvédelmi területre.
Megjelent az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 2018. évi első kötete
Megjelent az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 2018. évi első kötete. A folyóiratban nyolc tanulmány és hat recenzió olvasható. Intézetünk műhelyeiben folyó kutatásokról két tanulmányban is tájékozódhatunk.
A Lendület Mobilitás Kutatócsoport legújabb tanulmánya egy Nagycenken feltárt bronzkori (Gáta–Wieselburg-kultúra) temető feldolgozását mutatja be. A Gömöri János, Melis Eszter és Kiss Viktória által készített dolgozat a temetkezési rítusok, tárgyak, fémtárgyak történetét vizsgálva keresi választ a korszak társadalmi összefüggéseire az északnyugat-magyarországi régióban.
A középkori Kárpát-medence környezettörténetét vizsgáló, Benkő Elek által vezetett NKFIH kutatócsoport legújabb eredményeit foglalja össze tanulmányában Jakab Gusztáv, Silye Lóránd, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde, Tóth Attila, Sümegi Balázs Pál és Benkő Elek a széki (Erdély) sóbányászat és tógazdálkodás középkori és újkori története kapcsán. A kutatások során földtani és őslénytani módszerekkel sikerült bebizonyítani, hogy a sóbányászat és a tógazdálkodás már az államalapítással egy időben (11. század) megindult a település határában.
Az ezerarcú ember – Régészet Napja 2018
A Magyar Régész Szövetség szervezésében idén ötödször rendezték meg a Régészet Napja országos programsorozatot. 2018. május 26-án, szombaton 27 város, 52 intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek idei témája a „Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember” volt.
A Régészet Napja történetében először a fővárosi intézmények közös, egész napos rendezvényt tartottak, melynek az MTA új épülete, a Humán Tudományok Kutatóháza adott otthont. Az ELTE, a BTM, a Budavári Kft., az MNM, a PPKE és az MTA BTK Régészeti Intézete által szervezett központi programon, hét helyszínen előadások, vetítések, interaktív programok, kézműves és hagyományőrző bemutatók, könyvvásár, hi-tech régészeti műszerbemutató és tárgysimogató várták a látogatókat. A budapesti, központi rendezvényen az előadások és foglalkozások során megelevenedtek a múlt meghatározó személyiségei, királyok, hadvezérek, tudósok és felfedezők, híres, hírhedt vagy épp a névtelenség homályába veszett alakjai, akikről a régészet segítségével eddig rejtett titkokat is megtudhattak az idelátogatók.
A számtalan előadás és interaktív program között varázslókkal, rabszolgákkal és egy kitépett nyelvű nimfával is találkozhattak az érdeklődők, de Árpád sírja vagy a Trónok harca sorozat történelmi előképeinek nyomába is eredhettek. Fegyveres hadijátékon vehettek részt, vagy antropológusok segítségével tanulhattak koponyákkal suttogni. Az MTA HTK új épülete bár első alkalommal adott otthont ilyen nagyszabású, széles közönség érdeklődésére számot tartó rendezvénynek, a külső és belső helyszínek egyaránt kiváló teret biztosítottak a párhuzamosan futó programoknak.
A Régészet Napja megrendezésével a Magyar Régész Szövetség célja, hogy minél szélesebb közönség számára közvetítse a hazai régészeti kutatások legújabb eredményeit, nem csak friss ismeretekkel szolgálva a közönséget, de egyben bevonva őket a tudomány művelésének izgalmas műhelytitkaiba is.
Khi-Land projekt – Mongol–Magyar expedíció 2018
A mongol-magyar régészeti együttműködés keretében intézetünk kutatója, Csiky Gergely és kollégája Delgermaa Amina Jambajantsan 2018. június 5. és 18. között részt vettek a Khi-Land projekt által korábban már kutatott mongóliai Khar Bukh Balgas ásatásain.
A lelőhely Ulánbátortól mintegy 200 km-re nyugatra, a Bulgan megyei Dashinchilen járásban található. Az ásatások egy buddhista kolostor területén folytak, amelyet a 10-12. századi kitaj erődítmény északnyugati negyedére építettek a 17. században. Az ásatás vezetője Lkhagvasüren Erdenebold.
A kutatott buddhista kolostor különleges jelentőségét az adja, hogy a buddhizmus vörös süveges irányzatához tartozó lámák laktak benne, ez okozta a komplexum pusztulását is: 1686-ban Galdan kán a sárga süveges irányzat propagálójaként pusztította el. Az épületkomplexum tibeti stílusban kőből (csillámpala és bazalt) épült, több épületet tartalmaz, amelyek közül a 2. számú nagy, kétemeletes épület, és a kisebb, 6. számú épület területén folytak jelentősebb feltárások. Az ásatások során előkerült egy kisméretű, nyírfakéregre régi mongol írással írt kézirat, egy rózsafüzérként használt gyöngysor szemei, egy festett fafaragás, valamint nagyobb számú mázas kerámia.
Az említett kutatók az ásatás munkálatai mellett a környéken terepbejárásokat végeztek, részt vettek a lelőhely légifényképes dokumentációjában is. A delegáció tagjai június 4-én részt vettek egy koreai-mongol workshopon a 3D technológiák régészeti felhasználásáról. A Khar Bukh Balgas lelőhely mellett a magyar vendégek több más ásatást (Nalaikh: hun temető, Zaamar: bronzkori sírok) is meglátogattak, és további, különböző korú régészeti lelőhelyeket is felkerestek.
Fiatal kutatói munkakör – álláspályázat
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatokat hirdet fiatal kutatói munkakörök betöltésére.
Az MTA BTK Régészeti Intézetének felhívása ITT található.
A pályázatok beérkezésének határideje: 2018. június 22.