Környezettörténeti kutatócsoportunk legújabb tanulmánya az "Environmental Archaeology" című folyóiratban
"Relict anthropogenic ecosystem from the Middle Ages: History of a salt marsh from Transylvania (Sic, N Romania)" címmel jelent meg a közelmúltban munkatársaink cikke az Environmental Archaeology című folyóiratban. A lap a környezetrégészet egyik vezető folyóirata (Q1, IF: 1.349). A középkori Kárpát-medence környezettörténetét vizsgáló, Benkő Elek által vezetett NKFIH kutatócsoport legújabb eredményeit foglalja össze a cikk. Jakab Gusztáv, Silye Lóránd, Sümegi Pál, Tóth Attila, Sümegi Balázs Pál, Pál Ilona és Benkő Elek a széki (Erdély) sóbányászat és tógazdálkodás középkori és újkori történetét mutatja be. Földtani és őslénytani módszerekkel sikerült bizonyítani, hogy a sóbányászat és a tógazdálkodás már az államalapítással egy időben (11. század) megindult a település környezetében. A cikk legfontosabb következtetése, hogy az Árpád-korban kezdődő sóbányászat és tógazdálkodás hatására egy rendkívül különleges sókedvelő ipari-agrár ökoszisztéma alakult ki Szék környékén, ami a gazdálkodás felhagyása ellenére napjainkig fennmaradt a területen.
Szolidaritás
Köszönet az ELTE BTK Régészettudományi Intézete oktatóinak és kutatóinak szolidaritásukért!
"Mi, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének oktatói és kutatói szolidaritásunkat és együttérzésünket fejezzük ki a Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban dolgozó kollégáinkkal, különösen az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársaival.
A jelenlegi helyzetben, amikor nemcsak az intézményi autonómia került veszélybe, hanem egy nemzetközileg is elismert kutatói közösség jövője is bizonytalanná vált, ki kell jelentenünk, hogy az átszervezés okaként megjelölt innovatív képességek növeléséhez a társadalomnak nemcsak a természettudományokra, hanem a bölcsészettudományokra, és ezen belül a régészetre is szüksége van. Innovációra az a társadalom képes, amelyik megfelelő kulturális erővel rendelkezik és tisztában van saját múltjával.
A kutatóhálózat tervezett gyorsított átalakítása éppen a megjelölt céllal ellentétes eredménnyel járhat. Egy ilyen, jól működő kutatóközösség igen nehezen megújítható kulturális tőkét jelent, melynek szétdarabolása vagy megszűnése, tagjainak elbizonytalanítása az egész társadalom számára veszteség.
Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy mindenfajta átalakítás csak körültekintő előkészítés után, a megfelelő kompetenciájú szakemberek bevonásával vezethet eredményre.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Régészettudományi Intézetének
összes oktatója és kutatója"
Megjelent az Antaeus legújabb kötete
Megjelent az MTA BTK Régészeti Intézet idegennyelvű évkönyve, az Antaeus legújabb, 35–36. kötete.
Az évkönyv fő pillérét “A Hatalom és kultúra a Kárpát-medencében a korai középkorban” NKFI pályázat keretében az MTA BTK Régészeti Intézetben 2016. novemberében "Facing and Transforming the Roman Tradition in Late Antiquity and the Early Middle Ages – Roman-ness and the Barbarians in Western and East Central Europe / Transformation und Konfrontation mit der römischen Tradition in der Spätantike und im frühen Mittelalter – Romani und Barbaren in West- und Ost-Mitteleuropa" címmel rendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányok alkotják, melyek tematikája a késő római kor és 9. század között eltelt időszak régészeti problémáira fókuszál.
A kötet további négy értekezése a “How long was the ninth century A.D. in the Carpathian Basin? New Data – New Approaches” kérdéskört vizsgáló, “Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8–11. században” NKFI pályázat támogatásával 2015. decemberében tartott konferencia előadásaira épül.
A kötetet az MTA BTK Régészeti Intézet 2016–2019. közötti időszakra vonatkozó középtávú kutatási stratégiáját és a 2016–2017. évek tudományos tevékenységét bemutató beszámoló zárja.
A 18 angol és német nyelvű tanulmányt tartalmazó kötet tartalomjegyzéke ITT tekinthető meg.
Mobilitás a bronzkorban – új eredmények a Lendület Kutatócsoport műhelyéből
A Lendület Mobilitás Kutatócsoport a Genes, isotopes and artefacts – How should we interpret the movements of people throughout Bronze Age Europe? című konferencián 2018. december 13-án Kiss Viktória kutatócsoport vezető által bemutatott előadásának videóra rögzített változata megtekinthető a bécsi OREA Intézet YouTube-csatornáján.
Az Osztrák Tudományos Akadémia bécsi OREA Intézete (Institut für Orientalische und Europäische Archäologie), a Durhami Egyetem, valamint az Ex-Space (Marie Sklodowska-Curie) projekt támogatásával Claudio Cavazzuti, Katharina Rebay-Salisbury, és Ben Roberts szervezésével létrejött interdiszciplináris tanácskozásra az eurázsiai bronzkor vezető kutatócsoportjait képviselő régészek, genetikusok, antropológusok, nyelvészek és más tudományágak szakemberei kaptak meghívást.
A " People and interactions vs. genes, isotopes and metal finds from the first thousand years of the Bronze Age in Hungary (2500-1500 BCE)" című előadásban két periódus, a Kr. e. 2500–2200 közötti kora bronzkori, és a Kr. e. 2000–1500 közötti középső bronzkori időszak Magyarországon feltárt sírjaiból ismert réz és bronz tárgyak legújabb elemösszetétel és ólomizotópos vizsgálatait, valamint az emberi maradványok legmodernebb, bioarcheológiai (régészeti, embertani, DNS és stabil izotópos) elemzéseit foglalták össze három esettanulmányban. Az eddigi eredmények mindkét periódusban jelentős mobilitást bizonyítanak.
Emlékülés – Patek Erzsébet születésének 100. és Intézetünk alapításának 60. évfordulója alkalmából
Az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport Patek Erzsébet születésének 100. és és az MTA BTK Régészeti Intézet alapításának 60. évfordulója alkalmából 2018. december 11-én, kedden 10 és 14 óra között emlékülést szervez.
Patek Erzsébet száz évvel ezelőtt, 1918. június 26-án született és a XX. századi magyarországi topográfiai és ősrégészeti kutatások meghatározó alakja volt.
Tudományos pályafutásának kezdetén római kori régészettel foglalkozott, majd érdeklődése az ősrégészet, elsősorban a késő bronzkor és kora vaskor felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi urnamezős és a Hallstatt-kultúra vizsgálata terén. Ásatásai közül különösen jelentős a bakonyszűcsi halomsír, a neszmélyi temető és telep feltárása, valamint a Mezőcsát-Hörcsögösön (1958–1962), majd a Sopron-Várhely erődített településen és temetőben (1972–1978) végzett kutatása.
Az emlékülésen Patek Erzsébet munkásságára a jelen topográfiai, késő bronzkori, kora vaskori és római kori kutatásai kapcsán emlékezünk felkért kutatók előadásai révén.
A konferencia helyszíne:
MTA BTK Régészeti Intézet (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
II. emelet, Tanácsterem
A rendezvény részletes programja ITT található.
Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!