Új NFKIH által támogatott kutatási program indul Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden címmel (K 146290) 2024. március 1-jével. A P. Fischl Klára vezetésével zajló kutatás elsődleges jelentősége a tiszafüredi mikrorégió ikonikus bronzkori települési és temetkezési együttesének komplex térbeli és időbeli vizsgálata Tiszafüred-Majoroshalom, -Kenderföldek, -Akasztóhalom temetők, valamint az ásotthalmi tell település leletanyagának teljeskörű feldolgozásán keresztül.
A kutatási terület az ásotthalmi telltelepüléssel és az azt körülvevő temetőkkel (Majoroshalom, Akasztóhalom/Akasztódomb, Kenderföldek) (MNM Régészeti Adattár)
A terület első adatolt kutatása a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet nevéhez fűződik az ásotthalmi tell település 19. század végi és 20. század eleji ásatásaival. A majoroshalmi nagysírszámú temető első sírjai a Csalog József vezetésével végzett feltárásokon 1961-ben láttak napvilágot. Néhány évvel később, 1965–1972 között Kovács Tibor és Garam Éva egy nyolc éves ásatási kampányban a Füzesabony-kultúra 622, máig közöletlen temetkezését, valamint a halomsíros kultúra 1975-ben publikált 382 sírját tárta fel. A több évtizedes kutatási csendet — egy-egy sír és tárgy Kovács Tibor által történt közlésétől eltekintve — Hajdu Tamás embertani anyagot feldolgozó doktori disszertációja, majd az ezt követő NKFI/OTKA FK kutatásai törték meg, többek között a temetőben eltemetett összesen 46 egyén komplex bioarcheológiai vizsgálatával. Legújabban pedig a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum vezetésével és többek között az MTA–BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport részvételével a tell-település külső részének (Majoroshalom III) — közöttük egy unikális, minimum 42 egyént tartalmazó tömegsírnak — a feltárására és előzetes publikálására került sor.
A majoroshalmi temető egyik füzesabonyi sírjának 1969. évi ásatási fotója (MNM Régészeti Adattár)
A középső és késő bronzkor időszakának e több mint 1000 sírja, kiegészülve a hozzátartozó tell-településsel, valamint a kenderföldeki és akasztóhalmi temetőkkel, olyan alapadat mennyiséget szolgáltat, melyek egységes szempontú feldolgozása, illetve adatbázisba rendezése és kiértékelése a korszakban lezajlott változások megértéséhez biztosít új modellalkotási lehetőséget, míg az eredményeket a topográfiai, hidrológiai és domborzati elemzések illesztik a mikrorégió környezetföldrajzi keretei közé.
Három alapvető pillérre épülve a kutatás fő kérdése a középső bronzkori füzesabonyi és a késő bronzkori halomsíros közösségek életében lezajlott változások rekonstruálása térben és időben, melynek keretében az anyagi kultúra, a temetkezési és települési szokások megváltoztak.
A lelőhely környezete madártávlatból (Drónfelvétel: Kiss Pál Múzeum). 1.: Tiszafüred-Ásotthalom bronzkori tell település megmaradt része; 2.: A tell egykori árkának vonala;
3.: Ásotthalom külső települése; 4.: Tiszafüred-Majoroshalom III, a tömegsír feltárásának helye; 5.: Tiszafüred-Majoroshalom I és II temetők helye
Ennek keretei között a máig feldolgozatlan régészeti leletanyag és adattári dokumentációk primer adatfelvételével és publikálásával egy évtizedek óta magára várató ÉRTÉKMENTÉS valósul meg. Az alapadatok rögzítése mellett olyan tárgybiográfiai változók vizsgálatára is sor kerül, melyek új módszertani megközelítést tesznek lehetővé. A felhő alapú és többszintű ADATBÁZIS kiépítése egyszerre jelenti az archív és új régészeti adatok együttes strukturált tárolását és statisztikai kiértékelésük alapját. Mindez pedig alapvető kiindulópontként szolgál a kutatás fő kérdésének megválaszolására, a középső és késő bronzkor időszaka közötti VÁLTOZÁSOK természetének és dinamikájának megismerésére.
A majoroshalmi temető leletanyagának revíziója az MNM Régészeti Tárában
A kutatás vezetője P. Fischl Klára, intézetünk kutatói közül Fülöp Kristóf, Gucsi László és Kulcsár Gabriella vesz részt a munkában. Az antropológiai feldolgozást Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék), a radiokarbon vizsgálatokhoz szükséges mintavételezés és kiértékelés Major István (HUN-REN ATOMKI) vezetésével valósul meg. A petrográfiai vizsgálatokat Kreiter Attilával és Mengyán Ákossal (MNM Nemzeti Régészeti Intézet), a változáselemzési munkálatokat Dani Jánossal (SzTE BTK Régészeti Tanszék, Déri Múzeum) együttműködésben végezzük el. A mikrorégiós kutatás részét képezi a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum területileg érintett leletanyagainak revíziós feldolgozása is. A múzeum részéről Mester Edit, a történeti adatok elemzésével Morava Szilvia vesz részt a kutatásban. A környezetföldrajzi és vízrajzi rekonstrukciót Balázs Ádám (Miskolci Egyetem) készíti.
A revíziózott majoroshalmi B és D temető dobozolt leletanyaga az MNM Régészeti Tárában
A széleskörű együttműködésben végzett kutatásokról az Intézet oldalain, valamint a Bronz-Kór blogoldalon olvashatók majd rendszeresen híradások.
P. Fischl Klára - Fülöp Kristóf
