Folytatódott a dombói vár régészeti feltárása
Dombóvár Város Önkormányzata felkérésére idén is folytatódott a Dombai család egykori rezidenciájának feltárása. Berta Adrián, fiatal kutatói ösztöndíjas munkatársunk vezetésével végzett terepi munkálatok elsődleges célja a korábbi években megkezdett déli épületszárny és a nyugati belső torony feltárásának a folytatása, valamint a 2019 őszén elvégzett geofizikai kutatások eredményei alapján a vár melletti település vizsgálatának a megkezdése volt.
Újraalkotott bronzkori kézművesség – A CRAFTER projekt filmjének bemutatói olaszországi filmfesztiválokon
2018. júliusában indult útjára a Kreatív Európa Program keretében a CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt. A program célja, hogy modern kézművesek segítségével élessze újjá a bronzkori Európa kiemelkedő régészeti kultúráinak kerámiaművességét és az azokból nyert inspirációkkal támogassa a modernkori kézművesség megújulását.
Török László (1941–2020)
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Török László, Intézetünk kutatóprofesszor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és a Norvég Tudományos Akadémia külső tagja, Széchenyi-díjas ókortörténész, régész, núbiológus, a Seuso Kutatási Projekt és a Seuso Munkabizottság vezetője 2020. szeptember 17-én, életének 80. évében elhunyt.
Török László 1964-ben csatlakozott az MTA Régészeti Kutató Csoportjához, melynek előbb Intézetté, majd Kutatóközponttá történő átszervezését követően élete végéig aktív munkatársa maradt. Érdeklődése doktori értekezésének témája, a kora Árpád-kori kőfaragványok díszítőrendszere felől hamar a késő ókori Egyiptom művészete felé fordult, melyhez későbbi tudományos pályafutása alatt mindvégig újra és újra visszatért.
Hamarosan bekapcsolódott a Régészeti Kutató Csoport munkatársai által az UNESCO programjának keretében az Asszuáni-gát építése előtt feltárt emlékanyag feldolgozásába. E munka kapcsán mélyült el az akkor születőben lévő új tudományág, a núbiológia művelésében, melyből életművének jelentős része kinőtt. Olyan nagyszabású és meghatározó jelentőségű tudományos vállalkozások kötődnek elválaszthatatlanul a nevéhez, mint a Núbiáról szóló ókori írott forrásokat kritikai kiadásban, bő tudományos kommentárokkal közzétevő négykötetes forrásgyűjtemény, a Meroitikus Királyság egyik fővárosában, Meroé városában folyó ásatások tudományos feldolgozása és kiadása, vagy éppen Núbia késő ókori történeti és régészeti emlékeinek átfogó értékelése. Az évtizedek során a keze alól kikerülő írásokban egyre finomabb körvonalakkal rajzolódtak ki egy korábban alig ismert térség kulturális kontúrjai.
Mindeközben sohasem távolodott el attól a tudományterülettől, amely Egyiptomba vonzotta, hogy azután egyre mélyebbre és mélyebbre ásson a térség lenyűgöző kultúrájának sok évezredes múltjában. Több mint fél évszázadon keresztül rendszeresen tett közzé tanulmányokat és monográfiákat a késő ókori Nílus-völgy művészeti emlékeiről. Kutatásai megkoronázásaként 2005-ben nagysikerű kiállítást rendezett a magyar közönség számára a Szépművészeti Múzeumban „A fáraók után: a kopt művészet kincsei Egyiptomból” címmel. Ehhez elkészítette a bemutatott emlékek elemző katalógusát, amelyből kinőve megírta a késő ókori Egyiptom művészeti emlékeit összefoglalóan tárgyaló modern szintézisét. Núbiológiai és koptológiai munkássága között mintegy hidat építve részletesen foglalkozott a Nílus-völgy hellenisztikus kori régészeti és művészeti emlékeivel.
Tudományos kutatómunkájának több mint fél évszázadon át az MTA Régészeti Intézet adott otthont; emellett mindvégig szoros munka- és baráti kapcsolatokat ápolt a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének kutatóival és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyiptológia Tanszéke munkatársaival. Meghívásukra évtizedeken keresztül tanított az egyetemen, valamint hosszú éveken keresztül oktatott vendégprofesszorként a Bergeni Egyetemen. Munkásságát számos díjjal és elismeréssel méltatták itthon és külföldön.
Életművének a publikációkban kevésbé látható, de kollégái és barátai által annál jobban ismert része volt az a fáradhatatlan munka, amelyet kiemelkedő tekintélyű és nagy nemzetközi elismertségű tudósként abba fektetett, hogy a magyarországi szakemberek felé folyamatosan közvetítse a nyugati tudományosság legújabb módszereit és eredményeit. Élénk szellemének érdeklődése a legfrissebb tudományos eredmények iránt mindvégig megmaradt, éles szemmel és soha nem szűnő kritikai érzékkel követte tudományterületének alakulását, mindig segítő kezet nyújtva fiatalabb pályatársainak.
Nyugodjék békében!
László Török (1941–2020)
It is with deep sorrow that we announce the passing of László Török, the eminent classical scholar, archaeologist, Nubiologist, professor emeritus of the Institute of Archaeology, Research Centre for the Humanities, ordinary member of the Hungarian Academy of Sciences, foreign member of the Norwegian Academy of Science and Letters, honorary doctor of the University of Bergen, and head of the Seuso Research Project and the Seuso Committee, on September 17, 2020, at the age of 80.
Az Európai Régészek Szövetsége 26. és első virtuális konferenciája – A szervezet új elnökévé választották Bánffy Esztert
A világjárvány miatt kialakult különleges helyzetben a többezres tagságú European Association of Archaeologists (EAA) idei, eredetileg Budapestre tervezett konferenciáját a Szövetség virtuális térben valósította meg 2020. augusztus 24–30. között.
A 2020. évi konferencia megszervezését eredetileg az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vállalta, széleskörű hazai szakmai együttműködéssel, mely azonban a járványhelyzet miatt elmaradt és a tervek szerint 2022-ben rendezik meg.
A virtuális konferencia az eredetihez képest némileg egyszerűsödött tudományos programjában így is több mint 150 szekcióban 1800 online előadás és poszter kapott helyet, amelyet több mint 2000 résztvevő kísért nyomon az online felületeken. A szervezők munkája által egy szokatlan, ám rendkívül érdekes, számos kitűnő előadást, szekciót tartalmazó igazán hasznos konferencián vehettünk részt. Számos magyarországi intézmény munkatársai 
között Intézetünk kutatói is több előadásban, poszteren mutatták be eredményeiket. A konferencia egyik kiemelt (keynote) előadását Szécsényi-Nagy Anna (BTK Régészeti Intézet) tartotta „Prehistory of the Carpathian Basin from the perspective of archaeogenetics” címmel.
Az Archaeogenetikai Laboratórium, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport és a témacsoportok munkatársai az előadások mellett szekciók szervezésében is részt vettek. Sokan a virtuális térben nem tudták vállalni az eredetileg tervezett szekciók megtartását, így azokat 2022-ben szervezik majd meg Budapesten. Az előadások között az őskortól egészen a középkorig, kora újkorig, a bioarcheológiai, archeometriai, környezetrégészeti, tájtörténeti kutatások széles tárházát érintették kollégáink előadásai.
A konferencia során választották meg a Szövetség új elnökét és tisztségviselőit. A Szövetség eddigi vezetője, Felipe Criado-Boado mandátuma lejárt és a szavazatok nagy többsége alapján Bánffy Esztert, a DAI RGK igazgatóasszonyát választotta meg a tagság az EAA következő, egyben első magyar női elnökévé. Szívből gratulálunk a megválasztáshoz és sok erőt kívánunk a feladathoz.
Köszönettel tartozunk az EAA Szervezőbizottságának is, köztük kiemelten a Scientific Committe vezetőjének, Anders Alexandrának és a bizottság tagjainak, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is megvalósulhatott az európai régészettudomány egyik legfontosabb rendezvénye.
Page 2 of 44
