Emlékkiállítás Miklós Zsuzsa tiszteletére
Miklós Zsuzsa, kedves kolléganőnk 5 éve hunyt el. Miklós Zsuzsa különösen szerette a Börzsönyt, a régióhoz jelentős kutatási eredményei kötődnek. A kutatónő emléke előtt tiszteleg „A repülő régész” c. emlékkiállítás, mely a szobi Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjteményben látható, 2019. június 16-ig. Cím: Szob, Szent László u. 14.
A kiállítás fotókon eleveníti fel Miklós Zsuzsa személyét és munkásságát, várfelmérések, légi fotók, ásatási és személyes fotók segítségével, ez utóbbiak egy részét barátok adták a kiállításhoz. A dokumentációs anyag jelentős része az MTA BTK Régészeti Intézet Adattárából származik, válogatásukban az intézetből Darázsy Beatrix, Füredi Magdolna és Sternád Vilmos működtek közre.
Hatalom és kultúra a korai középkorban a Kárpát-medencében – nemzetközi konferencia 2019. május 9-10-én
Az MTA BTK Régészeti Intézetben 2019. május 9-10-én nemzetközi konferenciát szervezünk „Power and Culture in the Carpathian Basin during the Early Middle Ages: Transformations of Social Display / Macht und Kultur des frühen Mittelalters im Karpatenbecken: Transformation der gesellschaftlichen Repräsentation” címmel, helyszíne az MTA Humán Tudományok Kutatóháza épületének földszinti, nagy előadóterme.
A kora középkor kulturális hagyatékát a régészet hagyományos módszereinek és eszközeinek alkalmazásával már sokféleképpen vizsgálták. A konferencia résztvevői annak a bonyolult viszonyrendszernek a vizsgálatát tűzték ki célul, hogy milyen módjai, megjelenési formái lehettek a társadalmi reprezentáció találkozásainak, s ezek változásainak. Képes-e a kultúra a hatalmat befolyásolni, s a hatalom (az elit) teremt-e kultúrát? Célunk a régészeti eredményeket egységben látó és a történeti folyamatokkal korreláló vizsgálatok komplex szemléletű bemutatása európai kitekintésben.
A konferencia szervezői a 2015-től az MTA BTK Régészeti Intézetében folyó „Hatalom és kultúra a korai középkorban a Kárpát-medencében” című OTKA kutatási program (NK-111 853) résztvevői. A konferencia előzménye a 2016-ban "Facing and Transforming – Transformation und Konflikt" címmel rendezett esemény volt.
A konferencia részletes programja ITT olvasható.
A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Környezettörténeti kutatócsoportunk legújabb tanulmánya az "Environmental Archaeology" című folyóiratban
"Relict anthropogenic ecosystem from the Middle Ages: History of a salt marsh from Transylvania (Sic, N Romania)" címmel jelent meg a közelmúltban munkatársaink cikke az Environmental Archaeology című folyóiratban. A lap a környezetrégészet egyik vezető folyóirata (Q1, IF: 1.349). A középkori Kárpát-medence környezettörténetét vizsgáló, Benkő Elek által vezetett NKFIH kutatócsoport legújabb eredményeit foglalja össze a cikk. Jakab Gusztáv, Silye Lóránd, Sümegi Pál, Tóth Attila, Sümegi Balázs Pál, Pál Ilona és Benkő Elek a széki (Erdély) sóbányászat és tógazdálkodás középkori és újkori történetét mutatja be. Földtani és őslénytani módszerekkel sikerült bizonyítani, hogy a sóbányászat és a tógazdálkodás már az államalapítással egy időben (11. század) megindult a település környezetében. A cikk legfontosabb következtetése, hogy az Árpád-korban kezdődő sóbányászat és tógazdálkodás hatására egy rendkívül különleges sókedvelő ipari-agrár ökoszisztéma alakult ki Szék környékén, ami a gazdálkodás felhagyása ellenére napjainkig fennmaradt a területen.
MΩMOΣ XI. – Őskoros Kutatók Összejövetele : Környezet és ember
2019. április 10-12. között Budapesten, a BTM Aquincumi Múzeumának szervezésében került megrendezésre a MΩMOΣ XI. – Őskoros Kutatók Összejövetele konferencia, melynek idei témája a környezet és ember kapcsolata volt. A háromnapos eseményen négy témakörben (Ember és környezete; A táj; Erdő, víz, termőföld, nyersanyagok; Szimbolikus táj) közel 40 előadás hangzott el, köztük Intézetünk munkatársai három előadással és egy poszterrel vettek részt.
A konferencia bevezető előadását Zatykó Csilla kolléganőnk tartotta "Tájrégészet: tudományterület, módszer, személet vagy divat?" címmel. Előadásában körüljárta, miért, hogyan alakult ki a tájrégészeti diszciplina, milyen tudományos igény hívta életre, milyen koncepciói születtek, és ezek milyen átalakulásokon mentek át az idők folyamán. Nemzetközi és hazai példákkal illusztrálva mutatta be a tájrégészet forrásait, alapvető módszereit és leggyakoribb témáit is, valamint a különböző régészeti korszakok tájrégészeti kutatásának koncepcionális és tematikai jellegzetességeit.
Bondár Mária "A fémművesség hatása az emberre és környezetre" című előadásában a környezet átalakítása vs. rombolása őskori formáit vizsgálta fémművesség-ember-környezet kapcsolatának viszonylatában. Hogyan alakult a korai fémművesség évezredeiben az erdős táj képe, és a fémfeldolgozás eredményeként milyen károsodás érte/érhette a fémolvasztással foglalkozó embereket.
A nyersanyagok hasznosítása témakörben Király Ágnes tartott vitainditónak szánt előadást a növénytermesztés, -tárolás és -tartósítás lehetséges startégiáiról a bronzkori Kárpát-medencében. A Lendület Mobilitás Kutatócsoport fiatal kutatója egy gondolatkísérletben a jelenleg rendelkezésre álló régészeti, archeobotanikai és klímatörténeti adatok, valamint történeti és néprajzi párhuzamok alapján egy elképzelt bronzkori gazdasági év (főként a növénytermesztés- és hasznosítás) rekonstrukciójára tett kísérletet. A vázolt szemléletmód meghonosításával (a makro- és mikroklimatikus, talajtani, vízrajzi és más telepítő tényezők, a természetes és mesterséges vegetáció, valamint a szezonálisan hozzáférhető alapanyagok együttes vizsgálata) hozzávetőleges ismeretében árnyaltabb képet kaphatunk majd egy adott lelőhely egykori életének dinamikusan változó mindennapjairól, vagy akár a településen feltárt tárgyak életciklusáról.
A Lendület Mobilitás Kutatócsoport tavalyi évben megkezdett nyugat-magyarországi, mikroregionális kutatásaink első eredményeit egy poszteren mutatta be. A nagycenki Gáta-Wieselburg temető és telep környezetében végzett szisztematikus terepbejárás nyomán az Ikva- és az Arany-patak mentén lokalizálták a bronzkori megtelepedés nyomait. A temető kiterjedésének vizsgálatának céljából magnetométeres felmérést végeztek.
Az esemény kiváló alkalmat teremtett a magyarországi, tájrégészeti kutatások megismerésére, és eredményeink szélesebb szakmai körökben való megvitatására. Az előadásokat követő jó hangulatú beszélgetések során körvonalazódó új ötletekkel remélhetőleg jövőbeni kutatásainkat is gazdagíthatjuk majd.
Köszönjük a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának a meghívást, valamint a konferencia megszervezését és lebonyolítását!
Szolidaritás
Köszönet az ELTE BTK Régészettudományi Intézete oktatóinak és kutatóinak szolidaritásukért!
"Mi, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének oktatói és kutatói szolidaritásunkat és együttérzésünket fejezzük ki a Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban dolgozó kollégáinkkal, különösen az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársaival.
A jelenlegi helyzetben, amikor nemcsak az intézményi autonómia került veszélybe, hanem egy nemzetközileg is elismert kutatói közösség jövője is bizonytalanná vált, ki kell jelentenünk, hogy az átszervezés okaként megjelölt innovatív képességek növeléséhez a társadalomnak nemcsak a természettudományokra, hanem a bölcsészettudományokra, és ezen belül a régészetre is szüksége van. Innovációra az a társadalom képes, amelyik megfelelő kulturális erővel rendelkezik és tisztában van saját múltjával.
A kutatóhálózat tervezett gyorsított átalakítása éppen a megjelölt céllal ellentétes eredménnyel járhat. Egy ilyen, jól működő kutatóközösség igen nehezen megújítható kulturális tőkét jelent, melynek szétdarabolása vagy megszűnése, tagjainak elbizonytalanítása az egész társadalom számára veszteség.
Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy mindenfajta átalakítás csak körültekintő előkészítés után, a megfelelő kompetenciájú szakemberek bevonásával vezethet eredményre.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Régészettudományi Intézetének
összes oktatója és kutatója"