Téma

Régészeti tanulmányok a késő ókori kelet-mediterrán temetkezési szokásokról

Összefoglalás

A kutatás célja a késő ókori (kora bizánci) halotti rítusokról és szokásokról az elérhető források alapján megismerhető minél teljesebb kép megalkotása. Az elemzések egyaránt támaszkodnak az írott és a képi forrásanyag, illetve különös tekintettel a régészeti leletek tanulságaira. Az egyes temetkezések topográfiai helyzetének, valamint a sírformáknak a vizsgálatával elsősorban az eltemetett és családja szociális helyzetéről nyerhetünk információkat. A kutatások általános helyzetének ismeretében kevésbé látunk viszont tisztán a temetkezésekből napvilágra került tárgyi anyag sírba kerülése mögött egykor meghúzódó motivációkkal kapcsolatban. A projekt keretében ezért különös hangsúly helyeződik a késő ókori temetkezések ezen aspektusának értelmezésére. A sírokból megismert tárgytípusok (ékszerek, a ruházat és a viselet különféle elemei, érmek, amulettek, keresztek, lámpák, üveg- és agyagedények, hangszerek, könyvek stb.) elemzése kiterjed az egyes típusok földrajzi és időrendi elterjedésének vizsgálatára, valamint e tárgyak sírba kerülése mögött meghúzódó koncepciók felderítésére.

A fenti kutatások segítségével ugyancsak betekintést nyerhetünk az írott források, valamint a településekről ismert régészeti leletek által csak bizonyos aspektusokból megvilágított folyamatnak: a kereszténység késő ókori és kora középkori terjedésének a dinamikájába is. A kereszténység terjedésének üteméről ráadásul nem csak a Keletrómai, illetve a Bizánci Birodalom területén, de annak szomszédságában, így a Kárpát-medencében is értékes adatokat hordoznak a korabeli sírleletek. Ezek vizsgálata azonban csak a kortárs mediterrán, illetve nyugat-európai folyamatok ismeretében, azokkal együtt lehetséges.

Témavezető

Bollók Ádám

 

Studien zu den Bestattungssitten im Byzantinischen Reich, RGZM Mainz

 

Christianization and Burial: Changing Culture in Changing Societies, MTA posztdoktori ösztöndíj

Publikációk

Bollók Ádám, Apotropaion and Burial in Early Byzantium: Some Preliminary Considerations, in Juhász Erika (ed.), Byzanz und das Abendland: Begegnungen zwischen Ost und West (Antiquitas – Byzantium – Renascentia V. / Bibliotheca Byzantina I.) (Budapest: Eötvös József Collegium, ELTE 2013) 227–241.

Bollók Ádám, Bellerophon and Crucifixion? A brief note on late antique
circular box brooches from Pannonia, in O. Heinrich-Tamáska – P. Straub (eds), Mensch, Siedlung, und Landschaft im Wechsel der Jahrtausende am Balaton (Castellum Pannonicum Pelsonense 4) (Budapest–Leipzig–Keszthely–Rahden/Westf.: Verlag Marie Leidorf 2014) 259–279.

Bollók Ádám, “After Caričin Grad”. Remarks on Byzantine material culture of the “Dark Ages”. I. The Tigani cemetery, in V. Ivanisevič – I. Bugarski (eds), Caričin Grad: The Centenary. Early Byzantine State and Society at the Balkans (Collection de l’École Française de Rome 75) (Roma, in print).

Bollók Ádám, The Archaeology of the Byzantine State. A non-specialist's approach. Antaeus 33 (2015) 265–314..