Téma |
Régészeti tanulmányok a késő ókori kelet-mediterrán temetkezési szokásokról |
Összefoglalás |
A kutatás célja a késő ókori (kora bizánci) halotti rítusokról és szokásokról az elérhető források alapján megismerhető minél teljesebb kép megalkotása. Az elemzések egyaránt támaszkodnak az írott és a képi forrásanyag, illetve különös tekintettel a régészeti leletek tanulságaira. Az egyes temetkezések topográfiai helyzetének, valamint a sírformáknak a vizsgálatával elsősorban az eltemetett és családja szociális helyzetéről nyerhetünk információkat. A kutatások általános helyzetének ismeretében kevésbé látunk viszont tisztán a temetkezésekből napvilágra került tárgyi anyag sírba kerülése mögött egykor meghúzódó motivációkkal kapcsolatban. A projekt keretében ezért különös hangsúly helyeződik a késő ókori temetkezések ezen aspektusának értelmezésére. A sírokból megismert tárgytípusok (ékszerek, a ruházat és a viselet különféle elemei, érmek, amulettek, keresztek, lámpák, üveg- és agyagedények, hangszerek, könyvek stb.) elemzése kiterjed az egyes típusok földrajzi és időrendi elterjedésének vizsgálatára, valamint e tárgyak sírba kerülése mögött meghúzódó koncepciók felderítésére. A fenti kutatások segítségével ugyancsak betekintést nyerhetünk az írott források, valamint a településekről ismert régészeti leletek által csak bizonyos aspektusokból megvilágított folyamatnak: a kereszténység késő ókori és kora középkori terjedésének a dinamikájába is. A kereszténység terjedésének üteméről ráadásul nem csak a Keletrómai, illetve a Bizánci Birodalom területén, de annak szomszédságában, így a Kárpát-medencében is értékes adatokat hordoznak a korabeli sírleletek. Ezek vizsgálata azonban csak a kortárs mediterrán, illetve nyugat-európai folyamatok ismeretében, azokkal együtt lehetséges. |
Témavezető |
|
|
Studien zu den Bestattungssitten im Byzantinischen Reich, RGZM Mainz |
|
Christianization and Burial: Changing Culture in Changing Societies, MTA posztdoktori ösztöndíj |
Publikációk |
Bollók Ádám, Apotropaion and Burial in Early Byzantium: Some Preliminary Considerations, in Juhász Erika (ed.), Byzanz und das Abendland: Begegnungen zwischen Ost und West (Antiquitas – Byzantium – Renascentia V. / Bibliotheca Byzantina I.) (Budapest: Eötvös József Collegium, ELTE 2013) 227–241. Bollók Ádám, Bellerophon and Crucifixion? A brief note on late antique Bollók Ádám, “After Caričin Grad”. Remarks on Byzantine material culture of the “Dark Ages”. I. The Tigani cemetery, in V. Ivanisevič – I. Bugarski (eds), Caričin Grad: The Centenary. Early Byzantine State and Society at the Balkans (Collection de l’École Française de Rome 75) (Roma, in print). Bollók Ádám, The Archaeology of the Byzantine State. A non-specialist's approach. Antaeus 33 (2015) 265–314.. |
Téma |
A Fekete-tenger kereskedelme a kora középkorban – Egy bizánci kikötőváros kutatása Sinópé/Sinop / The Black Sea Trade in Early Middle Ages – Investigation of a Byzantine Harbour: Sinope/Sinop |
Összefoglalás |
A Fekete-tenger fontos összekötő kapocs három régió: Anatólia, a Balkán és Kelet-Európa között. A kulturális jelentősége abban áll, hogy a mediterrán hatások e közvetítő csatorna révén érték el az észak-pontuszi nomád törzseket. E hatások forrása - Konstantinápoly és a Balkán mellett - Anatólia fekete-tengeri partvidéke volt, így e vidék régészeti kutatása kulcsfontosságú a magyar és kelet-európai régészet szempontjából. <br/p> Sinop (az ókori Sinópé) földrajzi fekvésének köszönhetően a legfontosabb fekete-tengeri kikötők egyike volt: a Krím felé induló hajók kiindulópontja. A kikötőváros a teljes közép bizánci korban megtartotta a jelentőségét, és nagy számú - részben kutatott - bizánci műemlékkel rendelkezik, a kisleletek és a kerámia tanulmányozása viszont még nem kezdődött meg. A projekt a Sinopból származó 6-11. századi bizánci fekete-tengeri kereskedelemre vonatkozó adatok (kerámia és fémtárgyak) feltárására, kiértékelésére és publikálására vállalkozott. |
Futamidő |
2012–2016 |
Témavezető |
Csiky Gergely |
Kutatócsoport tagjai |
Bíró Ádám, Csiky Gergely, Schwarcz Dávid |
Együttműködő partnerek |
Sinop Regional Archaeological Project, Mimar Sinan Güzel Sanatlar Üniversitesi, Istanbul |
Téma |
Antik szobrászmesterek azonosítása - Mesterkéz-attribúció 3D analízissel |
Összefoglalás |
A projekt közvetlen célja az olympiai Zeus-templom szobordíszeit készítő klasszikus kori görög szobrászmester(ek) egyéni sajátosságainak illetve származási helyüknek megállapítása. Az ún. "Olympia-mester" azonosításának problémája már több mint egy évszázad óta foglalkoztatja a kutatást és több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel. A fő célkitűzés megvalósítása érdekében a projekt részét képezi egy új módszer, a 3D-analízis kifejlesztése és tesztelése, amelynek segítségével általánosságban is lehetővé válhat szobrászmesterek ill. -műhelyek azonosítása. A 3D-analízis a Morelli nevéhez fűződő (és kétdimenziós alkotások elemzésében mindmáig általában sikerrel alkalmazott) mesterkéz-attribúció módszerének adaptálása háromdimenziós műalkotásokra, alapját pedig az antik szobroknak 3D-szkennelés segítségével létrehozott virtuális 3D modelljei jelentik. Ezek a modellek ugyanis jelentős előnyöket kínálnak a manapság általánosan használt hagyományos fényképekhez és gipszmásolatokhoz viszonyítva, és minden valószínűség szerint lehetővé teszik az egyéni jellegzetességek felismerését is, amennyiben két szobrot ugyanaz a mester készítette. A módszer tehát segítséget nyújthat a klasszika archeológia és a művészettörténet számos más problémájának megoldásában. A projekt magában foglalja kb. 200 klasszikus kori görög szobor 3D-szkennelését és művészettörténeti elemzését, és ezáltal nemcsak az Olympia-mester azonosítását ill. lokalizálását teszi lehetővé, hanem egyúttal jelentős mértékben hozzájárul az európai kulturális örökség korszerű dokumentálásához és elősegíti annak további tudományos vizsgálatát is. |
Futamidő |
2012–2018 |
Témavezető |
|
Kutatócsoport tagjai |
Bencze Ágnes, Gedei Gábor, Patay-Horváth András |
Téma |
Kerámia depot-leletek a san potitoi (Itália, AQ) római villából |
Összefoglalás |
A középitáliai San Potito di Ovindoliban 1983–2009 között, a Soprintendenza archeologica d'Abruzzo ill. a helyi önkormányzat költségén egy 2 ha méretű római kori villát tártunk fel. Az első – magyar kutatók által – Itáliában végzett ásatás egy korábban még szinte kikutatatlan terület római kori településviszonyairól és annak fejlődéséről adott számot. A nagyméretű villa kutatásának eredményeit 2008-ban L'Aquilában könyvalakban publikáltuk az OTKA támogatásával. Az ásatások folytatása révén 2009-ben sikerült a villa egészét feltárni, alaprajzát meghatározni és a 4. építési periódust megfigyelni. A villa leletanyagát feldolgozó publikáció sorozat befejező részeként a tervezett kutatás során a zárt rétegekben, valamint kútleletekben előkerült mintegy másfélezer kerámiát szeretnénk feldolgozni. Az egyik, a villa legkorábbi periódusához tartozó kútlelet az 1. század második és a 2. század első felének kerámiaspektrumáról adna pontos képet. Összetétele az importált és a különböző helyi műhelyek termékeinek arányáról, az egyes árufajták mennyiségéről tájékoztatna bennünket. A másik kútlelet a villa pusztulása előtti feltöltés eredménye, amely a III.század második felének kerámiáját tartalmazza. Ebben az időszakban az Észak Afrikából érkező importált kerámia aránya jelentősebb, ami az itáliai gazdasági élet általános hanyatlásával, a helyi fazekascentrumok működésének végével függhet össze. |
Futamidő |
2012–2015 |
Témavezető |
Gabler Dénes |
Kutatócsoport tagjai |
Balla Márta (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet), Gabler Dénes, Redő Ferenc, Szakmány György (ELTE TTK, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Földtudományi Központ, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) |
Téma |
Hatalom és kultúra a korai középkorban a Kárpát-medencében/Power and Culture in the Carpathian Basin of the Early Middle Ages |
Összefoglalás |
A kora középkor kulturális hagyatékét a régészet hagyományos módszereinek és eszközeinek alkalmazásával sokféleképpen vizsgálták: a klasszikus, antikvárius szemléletű, majd a kronológiai, tipológiai, és társadalmi viszonyokat és körülményeket vizsgáló, végül a különböző természettudományos vizsgálati módszereket is alkalmazó értékeléseknek köszönhetően igen fontos részeredmények születtek. A komplex szemléletű, mindezen eredményeket egységben látó, a történeti folyamatokkal korreláló vizsgálat azonban rendre elmaradt, a történészek pedig rendre félreértették, - értelmezték a régészeti elemzéseket. Célunk annak a bonyolult viszonyrendszernek a vizsgálata, hogy milyen módjai, megjelenési formái vannak a hatalom és kultúra találkozásainak, és ezek hogyan változtak. Képes volt-e a kultúra hatalmat, s gyakorlóit befolyásolni, s teremtett-e a hatalom kultúrát? Lehetséges-e ezt a folyamatosan változó viszonyrendszert objektivizálni, s a régészet eszközeivel kontextuálisan elemezni? |
Ismertetés |
|
Futamidő |
2015–2019 |
Témavezető |
|
Kutatócsoport
|
Bollók Ádám, Horváth Friderika, Masek Zsófia, Miháczi-Pálfi Anett, Szőke Béla Miklós |