Az Intézet mindenkori tervei egyrészt a régészetben és az örökségvédelem terén vállalt közfeladatok teljesítését, másrészt a nemzetközi és hazai tudományos projektekben való további sikeres részvételt érintik.
Az Intézet kiemelt feladatának tekinti a Magyarország Régészeti Topográfiája program folytatását és digitális alapú korszerűsítését. Az Intézet Magyarországon az elsők között reagált a nemzetközi kutatási trendekben lezajlott módszertani változásokra, fokozatosan előtérbe helyezve a településrégészeti kutatások térinformatikai adatfeldolgozását és a roncsolásmentes diagnosztikai eljárások meghonosítását az alább részletezendő fő kutatási irányok mentén.
Kutatásaink pályázati forrásokból folynak, alapvető elvárás a folyamatosság biztosítása. Az Intézet figyelmet fordít arra, hogy nemzetközi együttműködéseiben egyenrangú partner legyen. Fontos szempontunk a hosszabb távú partnerségek fenntartása és fejlesztése, valamint az eredmények minél szélesebb körű megismertetése folyóiratokban, rangos természettudományi fórumokon is.
Téma |
Csontoktól, bronzoktól és telepektől a társadalomig: Vándorlásokés társadalmi változások multidiszciplináris kutatása a bronzkori Magyarországon (Kr. e. 2500–1500) |
||
Összefoglalás |
Programunk a bronzkor első felének ezer éves időszakát (Kr. e. 2500–1500) vizsgálja a mai Magyarország területének több mikro-régiójában. A korszaknak nevet adó bronz nagy területeket átívelő kereskedelmének köszönhetően ekkoriban távoli régiók kerültek kapcsolatba egymással, és az emberiség történetében először jelent meg a társadalmi egyenlőtlenség intézményessé válása. Kutatásunk fő célja az őskori Európában központi szerepet elfoglaló Kárpát-medence kiválasztott régióiban a bronzkori közösségek társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéseinek és társadalmi stratégiáinak komplex vizsgálata. E kérdéskört három irányból vizsgáljuk: a települések, a temetkezések, valamint az ezekből előkerülő leletanyag, elsősorban a bronztárgyak új, multidiszciplináris módszerekkel (a korábbinál pontosabb, s a hazai bronzkori kutatásból szinte teljesen hiányzó új AMS radiokarbon, stabilizotóp minták, valamint a teljességgel hiánypótló DNS elemzés, számos fémtárgy elemösszetétel és ólomizotópos elemzése, valamint kerámia és kő tárgyak petrográfiai és neutronaktivációs mintavételeinek kiértékelése) kiegészített elemzése és publikálása révén. |
||
Kutatási program vezető |
|||
Témavezetők |
|
||
|
A mobilitás témacsoport vezetője |
||
A településkutatási témacsoport vezetője |
|||
A bronzművesség témacsoport vezetője |
|||
Kutatócsoport |
Régészet |
Czene András, Csányi Marietta, Dani János, Endrődi Anna, Fábián Szilvia, P. Fischl Klára, Ilon Gábor, Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella, Melis Eszter, Nagy Marcella, Pásztókai-Szeőke Judit, Patay Róbert, Priskin Annamária, Serlegi Gábor, Somogyvári Ágnes, Szabó Géza, Szathmári Ildikó, Szeverényi Vajk |
|
|
Antropológia paleopatológia paleodemográfia |
Bernert Zsolt, Évinger Sándor, Claudia Gerling, Julia Giblin, Hajdu Tamás, Köhler Kitti, Mende Balázs Gusztáv, Molnár Erika, Szécsényi-Nagy Anna, K. Zoffmann Zsuzsanna |
|
|
Archaeozoológia |
Gál Erika, Vörös István |
|
|
Radiokarbon kormeghatározás |
Molnár Mihály |
|
|
Archeometria |
Barkóczy Péter, Káli György, Kasztovszky Zsolt, Kis Zoltán, Kreiter Attila, Maróti Boglárka, Szentmiklósi László |
|
|
Térinformatika, geofizikai felmérések |
||
Együttműködő intézmények |
MTA BTK Régészeti Intézete, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Energiatudományi Kutatóközpont, MTA ATOMKI, Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár, ELTE Embertani Tanszék, Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék, Miskolci Egyetem, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Ferenczy Múzeum (Szentendre), Wosinsky Mór Múzeum (Szekszárd), Katona József Múzeum (Kecskemét), Damjanich János Múzeum (Szolnok), Móra Ferenc Múzeum (Szeged), Déri Múzeum (Debrecen), Forster Gyula Örökségvédelmi Központ, Quinnipiac University (Hamden, USA), Freie Universität (Berlin) |
||
Futamidő |
2015. július 1 – 2020. június 31. |
||
A projekttel kapcsolatos hírek |
→ |
Gyökeresen átalakulhat a rákról alkotott képünk. Átlépi a százat a lendület kutatócsoportok száma |
|
Illusztrációk |