Megjelent Nagy Margit: Das jüngerkaiserzeitliche Gräberfeld von Budapest-Rákoscsaba, Péceli út (2.–4. Jahrhundert n. Chr.). Monumenta Archaeologica Barbarorum inter Pannoniam Daciamque 1. (Szerk.: Zsófia Masek – Tivadar Vida) című kötete.
2024. április 24–27. között Budapesten kerül megrendezésre a “The Transformation of Europe in the Third Millennium BC” című konferencia. A találkozó célja, hogy összegezze az elmúlt évek ugrásszerűen megnövekedett mennyiségű és minőségű, tudományterületeken átívelő ismereteit a régészet, az antropológia, a genetika/genomika, a nyelvészet és más biológiai és környezeti tudományágak közötti inspiráló párbeszédben. A korszak kutatásának nemzetközileg elismert meghívott előadói és a poszterszekció segítségével átfogó bepillantást nyerhetünk az őskori Európa átalakulásában nagy változást hozó Kr. e. 3. évezred történetébe.
Új NFKIH által támogatott kutatási program indul Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden címmel (K 146290) 2024. március 1-jével. A P. Fischl Klára vezetésével zajló kutatás elsődleges jelentősége a tiszafüredi mikrorégió ikonikus bronzkori települési és temetkezési együttesének komplex térbeli és időbeli vizsgálata Tiszafüred-Majoroshalom, -Kenderföldek, -Akasztóhalom temetők, valamint az ásotthalmi tell település leletanyagának teljeskörű feldolgozásán keresztül.
Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének online, open access folyóirata, a Dissertationes Archaeologicae (DissArch) évente lehetőséget nyújt az intézet doktori programjában elkészült és megvédett PhD dolgozatok angol nyelvű téziseinek szerkesztett, és igény szerint kibővített formában való közzétételére. A legújabb, 3.11. szám hasábjain jelent meg munkatársunk, Melis Eszter 2023. decemberében megvédett, az Északnyugat-Dunántúl középső bronzkorára fókuszáló dolgozatának összefoglalása 33 oldalon, 17 ábrával.
A Kiss Viktória vezetésével 2002-ben feltárt Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő II (M7/S-1) többkorszakos lelőhely 370. objektumában talált teljes hiúzcsontváz (1. kép) koponyájának részletes elemzése után intézetünk munkatársai – Gál Erika, Horváth Friderika és Melis Eszter – Bartosiewicz Lászlóval (Stockholmi Egyetem) együttműködve újabb nyílt hozzáférésű tanulmányt jelentettek meg ennek a ritka régészeti objektumnak a tartalmáról.