"Örökségünk védelme és jövője" című konferencia – A csókakői vár régészeti kutatása

Az egri Dobó István Vármúzeum immár 5. alkalommal rendezte meg az „Örökségünk védelme és jövője” című tudományos konferenciát. A tematikus konferenciák előadásai – melyek reprezentatív kötetekben is megjelentek – alkalmanként különféle téma köré rendeződnek, a 2018. év tematikája például a „kert” volt. Ebben az évben a szervezők „Váraink – múlt, jelen jövő” című témához kérték az előadásokat, melyek dunántúli és észak-magyarországi váraink új kutatásait, továbbá várfelmérési módszereket, rekonstrukciókat, fejlesztéseket mutattak be.

A konferencián Kovács Gyöngyi, intézetünk tudományos főmunkatársa tartott előadást (Hatházi Gáborral közösen) a csókakői vár 2014–2017 közötti régészeti kutatásáról. A csókakői vár 2015-ben a Nemzeti Várprogram része lett, a feltárások ekkortól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum szervezésében, megelőző régészeti feltárás keretében folytak. A munka eredményeként a vár régészeti feltárása 2017-ben befejeződött.

A kutatások 2014–2017-ben az Alsóvárban zajlottak, ahol a középkori alapokon történt török kori kiépítés (többek között a dzsámi) maradványait tártuk fel. Több épületrom még ma is látványos felmenő falakkal rendelkezik. A felszínre került épített örökség – a végleges műemléki bemutatásig – védőtetőt kap, mely részben már elkészült.

Hatalom és kultúra a korai középkorban a Kárpát-medencében – nemzetközi konferencia 2019. május 9-10-én

Az MTA BTK Régészeti Intézetben 2019. május 9-10-én nemzetközi konferenciát szervezünk „Power and Culture in the Carpathian Basin during the Early Middle Ages: Transformations of Social Display / Macht und Kultur des frühen Mittelalters im Karpatenbecken: Transformation der gesellschaftlichen Repräsentation” címmel, helyszíne az MTA Humán Tudományok Kutatóháza épületének földszinti, nagy előadóterme.

A kora középkor kulturális hagyatékát a régészet hagyományos módszereinek és eszközeinek alkalmazásával már sokféleképpen vizsgálták. A konferencia résztvevői annak a bonyolult viszonyrendszernek a vizsgálatát tűzték ki célul, hogy milyen módjai, megjelenési formái lehettek a társadalmi reprezentáció találkozásainak, s ezek változásainak. Képes-e a kultúra a hatalmat befolyásolni, s a hatalom (az elit) teremt-e kultúrát? Célunk a régészeti eredményeket egységben látó és a történeti folyamatokkal korreláló vizsgálatok komplex szemléletű bemutatása európai kitekintésben.

A konferencia szervezői a 2015-től az MTA BTK Régészeti Intézetében folyó „Hatalom és kultúra a korai középkorban a Kárpát-medencében” című OTKA kutatási program (NK-111 853) résztvevői.  A konferencia előzménye a 2016-ban "Facing and Transforming – Transformation und Konflikt" címmel rendezett esemény volt.

A konferencia részletes programja ITT olvasható.

A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Emlékkiállítás Miklós Zsuzsa tiszteletére

Miklós Zsuzsa, kedves kolléganőnk 5 éve hunyt el. Miklós Zsuzsa különösen szerette a Börzsönyt, a régióhoz jelentős kutatási eredményei kötődnek. A kutatónő emléke előtt tiszteleg „A repülő régész” c. emlékkiállítás, mely a szobi Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjteményben látható, 2019. június 16-ig. Cím: Szob, Szent László u. 14.

A kiállítás fotókon eleveníti fel Miklós Zsuzsa személyét és munkásságát, várfelmérések, légi fotók, ásatási és személyes fotók segítségével, ez utóbbiak egy részét barátok adták a kiállításhoz. A dokumentációs anyag jelentős része az MTA BTK Régészeti Intézet Adattárából származik, válogatásukban az intézetből Darázsy Beatrix, Füredi Magdolna és Sternád Vilmos működtek közre.

MΩMOΣ XI. – Őskoros Kutatók Összejövetele : Környezet és ember

2019. április 10-12. között Budapesten, a BTM Aquincumi Múzeumának szervezésében került megrendezésre a MΩMOΣ XI. – Őskoros Kutatók Összejövetele konferencia, melynek idei témája a környezet és ember kapcsolata volt. A háromnapos eseményen négy témakörben (Ember és környezete; A táj; Erdő, víz, termőföld, nyersanyagok; Szimbolikus táj) közel 40 előadás hangzott el, köztük Intézetünk munkatársai három előadással és egy poszterrel vettek részt.

A konferencia bevezető előadását Zatykó Csilla kolléganőnk tartotta "Tájrégészet: tudományterület, módszer, személet vagy divat?" címmel. Előadásában körüljárta, miért, hogyan alakult ki a tájrégészeti diszciplina, milyen tudományos igény hívta életre, milyen koncepciói születtek, és ezek milyen átalakulásokon mentek át az idők folyamán. Nemzetközi és hazai példákkal illusztrálva mutatta be a tájrégészet forrásait, alapvető módszereit és leggyakoribb témáit is, valamint a különböző régészeti korszakok tájrégészeti kutatásának koncepcionális és tematikai jellegzetességeit.

Bondár Mária "A fémművesség hatása az emberre és környezetre" című előadásában a környezet átalakítása vs. rombolása őskori formáit vizsgálta fémművesség-ember-környezet kapcsolatának viszonylatában. Hogyan alakult a korai fémművesség évezredeiben az erdős táj képe, és a fémfeldolgozás eredményeként milyen károsodás érte/érhette a fémolvasztással foglalkozó embereket.

A nyersanyagok hasznosítása témakörben Király Ágnes tartott vitainditónak szánt előadást a növénytermesztés, -tárolás és -tartósítás lehetséges startégiáiról a bronzkori Kárpát-medencében. A Lendület Mobilitás Kutatócsoport fiatal kutatója egy gondolatkísérletben a jelenleg rendelkezésre álló régészeti, archeobotanikai és klímatörténeti adatok, valamint történeti és néprajzi párhuzamok alapján egy elképzelt bronzkori gazdasági év (főként a növénytermesztés- és hasznosítás) rekonstrukciójára tett kísérletet. A vázolt szemléletmód meghonosításával (a makro- és mikroklimatikus, talajtani, vízrajzi és más telepítő tényezők, a természetes és mesterséges vegetáció, valamint a szezonálisan hozzáférhető alapanyagok együttes vizsgálata) hozzávetőleges ismeretében árnyaltabb képet kaphatunk majd egy adott lelőhely egykori életének dinamikusan változó mindennapjairól, vagy akár a településen feltárt tárgyak életciklusáról.

A Lendület Mobilitás Kutatócsoport tavalyi évben megkezdett nyugat-magyarországi, mikroregionális kutatásaink első eredményeit egy poszteren mutatta be. A nagycenki Gáta-Wieselburg temető és telep környezetében végzett szisztematikus terepbejárás nyomán az Ikva- és az Arany-patak mentén lokalizálták a bronzkori megtelepedés nyomait. A temető kiterjedésének vizsgálatának céljából magnetométeres felmérést végeztek.

Az esemény kiváló alkalmat teremtett a magyarországi, tájrégészeti kutatások megismerésére, és eredményeink szélesebb szakmai körökben való megvitatására. Az előadásokat követő jó hangulatú beszélgetések során körvonalazódó új ötletekkel remélhetőleg jövőbeni kutatásainkat is gazdagíthatjuk majd.

Köszönjük a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának a meghívást, valamint a konferencia megszervezését és lebonyolítását!