A Lendület-program a bölcsészettudományokban
A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából "A Lendület-program a bölcsészettudományokban" címmel szervez tudományos ülésnapot.
Az ülésen az MTA BTK Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője, Kiss Viktória és fiatal kutatója, Király Ágnes "A bölcsészettudomány új eszközei, a bioarcheológia és a bioszociális régészet" címmel tart előadást.
A tudományos ülés ideje és helye:
2016. november 17. (csütörtök) 10,00–14,00 óra
MTA Székház, Nagyterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet)
A rendezvény részletes programja az alábbi oldalon tekinthető meg.
Várkutatás Pest megyében
2016 októberében, a Pest megye őskori és középkori várai c. OTKA projekt keretében (K 108756) terepbejárásokat folytattunk számos vármaradványnál. A projekt eredeti vezetője, Miklós Zsuzsa 2014-ben elhunyt, így a kutatások befejezése, az adatok kiegészítése – külső kutatók közreműködésére is számítva – a Régészeti Intézet munkatársaira maradt, Kovács Gyöngyi vezetésével. A kutatási program mintegy 100 vár leírását és értékelését öleli fel. Ennek keretében most elsősorban középkori várakat, várhelyeket kerestünk fel. Rögzítettük a maradványok, a sáncok, árkok, falak mai állapotát, az elmúlt években, évtizedekben beállt változásokat, pontosítottunk terepi adatokat. Az ipolydamásdi várnál az MTV1 forgató stábja is megjelent, az alkalmazott műszeres felmérésekről, a csúcstechnológiát képviselő műszerekről készített felvételeket. A terepbejárásokon a Régészeti Intézet kutatói , Kovács Gyöngyi, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence, Zatykó Csilla mellett Terei György (Budapesti Történeti Múzeum) és Novotnik Ádám (Pest megyei Kormányhivatal) régészek vettek részt.
Az MTA BTK Régészeti Intézet "Facing and Transforming – Transformation und Konflikt" címmel konferenciát rendez
A "Hatalom és kultúra a Kárpát-medencében a korai középkorban" NKFI pályázat témája keretében az MTA BTK Régészeti Intézet 2016. november 10-11. között nemzetközi konferenciát rendez.
A római birodalom összeomlása és a magyar honfoglalás és megtelepedés között eltelt fél évezred igen mozgalmas és változatos a Kárpát-medence történetében. Az egymást váltó népek az érintkezés számtalan formáját és módját hozták létre, amelyeket az eltérő társadalmi helyzet, kulturális és területi hagyomány, adottságok határoztak meg. A gyakran változó mozgásterek és erőviszonyok a hatalom és a kultúra találkozásának, egymásra hatásának egyedülállóan gazdag és változatos vizsgálati lehetőségeit teremtették meg.
A konferencia előadásai azt elemzik, hogy a hatalom és kultúra találkozásainak milyen módjai és megjelenési formái voltak, s ezek hogyan változtak.
A konferencia helyszíne a Jakobinus Terem.
A részletes programért kérjük kattintson az alábbi linkre:
Tiszteleti kötet Bálint Csanád 70. születésnapja alkalmából
Az MTA BTK Régészeti Intézet kiadásában, Bollók Ádám, Csiky Gergely és Vida Tivadar szerkesztésében megjelent az Intézet kutatóprofesszora, nyugalmazott igazgatója, Bálint Csanád akadémikus 70. születésnapja alkalmából összeállított, "Zwischen Byzanz und der Steppe/Between Byzantium and the Steppe" címet viselő ünnepi kötet. A könyv magyar, német, osztrák, francia, brit, amerikai, olasz, lengyel, szlovák, román és orosz kutatók tanulmányait tartalmazza. A kötetet Falko Daim, a mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseum főigazgatója, az MTA tiszteleti tagja mutatja be 2016. november 10-én, csütörtökön este 18:20-kor, az Intézet keretei között működő, Hatalom és kultúra a kora középkori Kárpát-medencében NKFI kutatócsoport szervezésében megrendezésre kerülő "Facing and Transforming – Transformation und Konflikt" című nemzetközi konferencia keretében.
Ásatás Zalavár-Várszigeten
Szőke Béla Miklós (MTA BTK RI), Ritoók Ágnes és Gergely Katalin (MNM) ebben az évben is a korábban feltárt területekhez szervesen kapcsolódóan folytatta a kutatást Zalavár-Várszigeten, a Karoling-kori Mosaburg és az Árpád-kori Colon civitas területén. Ennek során megtalálták az Árpád-kori Szt. Adorján bencés monostort körítő fal egy szakaszát, amelynek az alapozását számos 5-10 cm átmérőjű, kerek facölöppel „erősítették” meg. A körítő falon belül, a monostortemplom nyugati fala előtti területen több rétegben késő Árpád-kori temetkezéseket tártak fel. A késő Karoling-kori ún. Arnulf palotától nyugatra egy Árpád-kori cölöpépítmény rövid szakaszát és gazdag késő Árpád-kori leletanyagot bontottak ki. Ettől északra, egy habarccsal kötött kövekkel körbeékelt faoszlopokon álló, nagyméretű földfelszíni épület maradványai az ún. Arnulf palotával egyidősek lehetnek. Mellette egy másik faoszlopos épület még Priwina megtelepedésének idejéből (Kr. u. 840 körül) származhat, amelynek pusztulási rétegéből egy, a 9. század vége felé működő ötvösműhely hulladékai (öntőminta, bronztöredékek, öntőtégely-maradvány) kerültek elő.
Page 35 of 44
