2024. március 19-én a BTK Régészeti Intézetében kerül megrendezésre az „Épített környezet és táj az Árpád-kori Nyugat-Dunántúlon” című műhelykonferencia. A találkozó célja a Dunántúl északnyugati régiójának korai Árpád-kori természeti és épített környezetére vonatkozó új kutatási eredmények áttekintése.
A berlini székhelyű Deutsch-Ungarische Gesellschaft e. V. (Német-Magyar Társaság) tiszteletbeli tagjává választották Prof. Dr. Bánffy Esztert, a Régészeti Intézet tudományos tanácsadóját, a frankfurti Römisch-Germanische Kommission tavaly leköszönt igazgatóját.
2024. március 7-én, csütörtökön 14 órától kerül sor a P. Fischl Klára által szerkesztett „Bronze Age Landscape at Gelej Archaeological Researches at Gelej-Pincehát, Gelej-Kanális dűlő and Gelej-Beltelek dűlő” című kötet bemutatójára a HUN-REN BTK Régészeti Intézet tanácstermében (MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 2. emelet). Az eseményen köszöntőt mond Kulcsár Gabriella, a HUN-REN BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet Váczi Gábor, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti. A részletes program a meghívóban található.
2023 decemberében sikerrel zárult a Bondár Mária által vezetett „A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése” című NKFI K-128413 4+1 év futamidejű projekt. A kutatások eredményeit számos tanulmány mellett két, az NKFIH Mecenatúra pályázat (MEC K-140620) támogatásával, az Archaeolingua Kiadó gondozásában nyomtatott és online formában is elérhető tanulmánykötetben ismerhetjük meg. A 2022-ben megjelent Késő rézkori birituális temető Balatonszentgyörgy határában című kötet és a 2023 év végén publikált Késő rézkori temetkezések régészeti és bioarcheológiai elemzése – Archaeological and bioarchaeological studies on Late Copper Age burials című tanulmánykötet immár online is elérhető a honlapunkon.
A magyarországi bronzkori borostyán leletek kutatásának legújabb eredményei jelentek meg a lengyelországi Sprawozdania archeologiczne folyóirat 75/2 (2023) számában. A friss tanulmányban 52 bronzkori lelőhely adatainak tipológiai, tipológiai, kronológiai elemzése, ezen belül 12 lelőhely ékszereinek anyagvizsgálata és 6 leletegyüttesből származó új radiokarbon dátum alapján a Balti-térséggel összefüggő távolsági borostyánkereskedelem eddiginél pontosabb megismerésére nyílt lehetőség. A kutatásban számos magyarországi intézmény, az MTA–BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport és a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem kutatói vettek részt.