Redő Ferenc, a Régészeti Intézet volt igazgatóhelyettese ugyan hivatalosan már nyugállományba vonult, mégis sokszor hívják Zala megyébe konzulensnek, előadónak, sőt numizmatikai szakértőnek is. Nemrég egy bagodi régészeti feltáráson vett részt, a Göcseji Múzeum felkérésére tanácsadóként.

 

redoferenc2 scaled

 „1973-ban mint az ELTE régészet szakos végzős hallgatója jártam először Zalalövőn. Néhány csoporttársammal és tanárunkkal, Mócsy András professzorral kezdtünk ott egy tervezett ásatást. Ennek oka az volt, hogy a Borostyánkő út térképén volt egy „fehér folt”, vagyis egy hiányzó település a szlovéniai Ptuj (Poetovio) és Szombathely (Savaria) között. Márpedig ha a híres római útvonalat megfigyeljük, akkor jól látszik, hogy nagyjából 50 kilométerenként építettek egy nagyobb várost. Ptuj és Szombathely viszont 150 kilométerre van egymástól. Valaminek tehát még lennie kellett ezen a magyarországi szakaszon.”

 Így kezdődött egy több évtizedes történet, melynek részleteiről, többek között a zalalövői kezdetekről, Salla „kirajzolódásáról” és a régészeti munka szellemiségéről legutóbb a Zala megyei hírportál, a zaol.hu oldalán megjelent riportban beszélt Redő Ferenc.