Hungarian
Academy
of Sciences
Research Centre for the Humanities
Institute of Archaeology

84337698 200369101094029 4157152060443197440 n2020-ban az NKFIH támogatásával új kutatási program indul, mely 2023 augusztusáig fogja az adott keretek között elemezni a Mosoni-síkság korai Árpád-kori régészeti hagyatékát. A kutatócsoport vezetője Takács Miklós (PPKE BTK Régészettudományi Intézet/Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet), tagjai Czuppon Tamás (Hanság Múzeum, Mosonmagyaróvár) és Langó Péter (PPKE BTK Régészettudományi Intézet/Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet). A kutatási program befogadó intézménye a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet.


A kutatási program kiinduló kérdései: miként formálódott a kora Árpád-korban a Magyar Fejedelemség, majd Királyság nyugati határterülete? Mennyiben azonos az itt található régészeti emlékanyag a központi területek hasonló emlékanyagához, vagy adott esetben mennyiben különbözik attól? Voltak-e és ha igen, akkor milyen jellegűek voltak azok a hatások, amelyek e régió tárgyi hagyatékában, kulturális gyakorlatában nyomot hagytak? Hogyan viszonyult a politikai határ közelsége e területen a kulturális tájhasználathoz? Miként formálódott és milyen szerepe volt a határvédelemben és a terület feletti központi ellenőrzés gyakorlatában az itt létesült erősségnek?


Mindezek különösen érzékeny kérdések a Mosoni-síkság esetében, hiszen e terület egyszerre bír stratégiai funkcióval, de közvetítő területe lehetett a nyugati irányából érkező invencióknak is. Az elemzések eredményei remélhetőleg hatékonyan fogják segíteni a nyugati határterület változásainak és időrendjének tisztázását. A vizsgálatsorozat végén a korábbinál teljesebb képet kapunk a Mosoni-síkság 10–11. századi anyagi kultúrájáról, időrendjéről és az itt lévő határterület gazdálkodásának jellegzetességeiről. A lébény-Bille-dombi telepfeltárás 10–11. századi fázisa és a mosoni földvár monografikus igényű feldolgozásai nem csak a telepkutatásban, és a földvárkutatásban jelentenek új eredményeket, hanem segíteni fogják a 10–11. századi kerámia, széles időhatárokat kijelölő keretszerű keltezésének pontosítását is, az egyes szűkebb időrendi fázisok finomabb kronológiai értelmezését is. Az állatcsontanyagok és az archaeobotanikai adatok elemzése pedig a terület állattartási stratégiájára és mezőgazdasági viszonyaira nyújt majd választ.
moson02A kutatási program négy évében (2020–2023) a Mosoni-sík három legfontosabb kora Árpád-kori lelőhelyét szeretnénk feldolgozni hagyományos, régészeti, illetve archeometriai módszerek segítségével. Interdiszciplináris vizsgálati eredmények elemzése által kíséreljük meg a korai Árpád-kori lelethorizont időrendi pontosítását, és állattartási stratégiáinak a rekonstrukcióját a Mosoni-síkság területén. A vizsgálatra kiválasztott emlékanyag magában foglalja az adott térség közigazgatási központját: a mosoni ispáni várat, valamint ehhez kapcsolódva egy jól feltárt, 10–11. századi települést (Lébény-Bille-domb) és temetőt (Lébény-Kaszás-domb). A projekt eredményeként három átfogó, monografikus elemzés fog születni a Mosoni-síkság ezen három legfontosabb, kora Árpád-kori lelőhelyéről.

Research plan is available here.

© 2015 | Magyar Tudományos Akadémia