Hungarian
Academy
of Sciences
Research Centre for the Humanities
Institute of Archaeology

avarscience00A Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reportsban (SREP-19-05207) jelent meg az ELTE BTK Régészettudományi Intézete és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratóriuma munkatársainak közös cikke az avar kori elit anyai (mitkondriális DNS) és apai (Y-kromoszóma) ágú vizsgálatáról.

Az Avar Kaganátus heterogén összetételű népességében a Duna-Tisza közén régészetileg elkülöníthető egy átlagon felül gazdag, kulturálisan homogén csoport, amely vélhetően a politikai és katonai hatalmat birtokolta. A kutatások célja e csoport eredetének és családi kapcsolatrendszerének archaeogenetikai módszerrel történő feltérképezése, tágabban a népvándorlás kori migráció és eltérő hátterű csoportok együttélésének mélyebb megértése volt.

avar scince02

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában összesen 26 avar kori egyén genetikai analízisére került sor, melyek tíz különböző temetőből kerültek elő, ezek közül hét a Duna-Tisza közén helyezkedik el, ahol az avar elit szállásterülete volt.avarscience01

A populációgenetikai és filogenetikai analízisek eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű. A mintákon megfigyelt kelet-ázsiai Y-haplocsoportok, a mai északkelet-szibériai és a burját népességre jellemzőek. Az hogy a vizsgált populációban mind az anyai (mitkondriális DNS), mind az apai (Y-kromoszóma) vonalak többsége ázsiai haplocsoportokba tartozik, arra enged következtetni, hogy az avarok inkább családi szerveződésben, és nem csak katonai alakulatként vándoroltak. Ezen ázsiai vonalak dominanciája az avarok honfoglalását követően (ami i. sz. 568 után fejeződött be) 3-5 generáció után is fennmaradt, hiszen a vizsgált temetők többsége a 7. század közepére keltezhető.avarscience03

Az összesen 21 haplocsoportba sorolható mitokondriális vonallal szemben az Y-haplocsoportok meglehetősen homogén képet mutatnak: a tiszántúli minták három különböző Y-haplocsoportja mellett a Duna-Tisza közéről származó férfi egyének mind azonos Y-haplocsoportba tartoznak, melyeknél csupán három különböző haplotípus különíthető el, így a (kunpeszéri temetőn belül, illetőleg Kunbábony, Csepel, Petőfiszállás, Kecskemét és Kunszállás) temetők között apai ágú rokoni kapcsolatok feltételezhetők. Ezen felül a Kunszállás temető hat egyéne között az anyai ágon azonos mitokondriális DNS alapján további rokoni kapcsolatok valószínűsíthetők. Mindez a nomád elit rokonsági alapon történő szerveződését valószínűsíti, amit történeti forrásokból és etnológiai kutatásokból származó adatok is alátámasztanak.avarscience05

Az archaeogenetikai vizsgálatokat Csáky Veronika, Gerber Dániel, Szeifert Bea, Egyed Balázs, Pamjav Horolma, Szécsényi-Nagy Anna végezte, az antropológiai értékelés Mende Balázs Gusztáv, Pálfi György, Molnár Erika és Marcsik Antónia feladata volt, a régészeti-történeti értelmezésben Csiky Gergely, Koncz István és Vida Tivadar vett részt. A lelőhelyek régészeti anyagát Gulyás András, Kovacsóczy Bernadett, Lezsák Gabriella, Lőrinczy Gábor dolgozzák fel. A kutatások a Vida Tivadar egyetemi tanár által vezetett „Mobilitás és a népesség átalakulása a Kárpát-medencében a Kr. u. 5-7. században: változó társadalmak és identitások” NKFIH NN 113157 sz. pályázat keretében valósultak meg.avar science04


A vizsgált avar kori népesség genetikai eredményei új információkkal szolgálnak az avar társadalom szerveződéséről valamint az eredetéről. A kutatás következő fázisában a Max Planck Institute for the Science of Human History németországi intézménnyel együttműködve a sejtmagi genom 1,24 millió polimorfizmusának analízisét tervezi a munkacsoport, mely még pontosabb képet adhat a családi szerveződésről és az avar vezetőréteg genetikai eredetéről. Az avar kori elit kutatása a HistoGenes 856453 ERC Synergy Grant keretében folytatódik.

A Scientific Reports-ban megjelent „Genetic insights into the social organisation of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin” című tanulmány innen érhető el.

© 2015 | Magyar Tudományos Akadémia