Hungarian
Academy
of Sciences
Research Centre for the Humanities
Institute of Archaeology

zalavar2019Szőke Béla Miklós (MTA BTK Régészeti Intézet) és Ritoók Ágnes (Magyar Nemzeti Múzeum) idén is folytatta Zalavár-Vársziget régészeti kutatását, melynek célja a 850. január 24-én felszentelt Mária-templom körül létesített, és az 1950-es évek első felében nagyrészt feltárt temető még megmaradt sírjainak feltárása, és a templom esetleges maradványainak megtalálása volt. A Mária templomot a korábbi évszázadok során sajnos teljes egészében elpusztították, de helyét és méretét a temető sírjai nagyjából biztosan meghatározzák.

Az ásatás utolsó hetében a templom szentélyétől 8–10 méterre egy erős tölgyfakoporsóba temetett, kiemelkedően magas rangú személy sírja került elő. A fiatal férfi jobb karja mellett egy bronz markolatgombbal és keresztvassal felszerelt, 95 cm hosszú, kétélű vaskard feküdt, amely a Karoling birodalom egyik fegyvergyártó műhelyében készült (a formai jegyek alapján az ún. Petersen K típusú kardról lehet szó). Az elhunyt bokáinál egy díszes vas sarkantyúgarnitúra maradványaira, míg a mellkas bal oldali bordái között a kiváló hadvezér, de egyházi ügyekben könyörtelen V. Konstantinos Kopronimos (751–775) szirakúzai verdében készült arany solidusára bukkantak. A sír közelében egy másik férfisírban egy szintén magas társadalmi rangot jelző, csatos felerősítésű sarkantyúgarnitúra került elő.

A Mária templom Alsó-Pannónia grófja, Mosaburg alapítója, Priwina (840 k.–861) magántemploma volt, ezért a feltárt sírok bizonyosan a gróf szűkebb családjának tagjait rejthették magukban. A leletek restaurálása után a részletes régészeti értékelés, és a csontvázmaradványok természettudományos (antropológiai, archeogenetikai) vizsgálata, radiokarbon (14C) keltezése a sírokban fekvők pontosabb meghatározását eredményezheti, a forrásokból ismert személyekhez kötést segítheti. A leletek jelentőségét növeli, hogy sajátos összetétele miatt a kora középkori horvát régészeti emlékanyag ún. Biskupija–Crkvina-horizontjának (8. század utolsó harmada, 9. század eleje) keltezését alapjaiban ingatja meg.

Az ásatás előzményeiről itt a feltárt sírokról itt olvashat további részleteket. 

© 2015 | Magyar Tudományos Akadémia