MTA Régészeti Intézet - Archeogenetikai Laboratórium

Futó projektek

Lezárt kutatási témák


Ló háziasításának kutatása

Pzsevalszkij ló Dr. Gál Erika "A környezettől a hitvilágig: életmód- és kultúraváltás az állatcsontleletek tükrében a késő rézkortól a késő bronzkorig" című OTKA NF 104792 számú pályázatának keretében 4000-7500 éves lovakat vizsgálunk a Kárpát-medencéből. Hibridizációs befogáson alapuló módszerrel teljes mitokondriális genomokat és az egykor élt állatok szőrzetszínét meghatározó géneket vizsgálunk abból az időszakból, amikor az első háziasított lovak megjelentek. Kutatásunk alapvető kérdése, hogy vajon a steppéről hozták-e az első háziasított lovakat, vagy helyben törtek-e be vadlovakat a késő rézkori-kora bronzkori Kárpát-medencében élt közösségek. A genetikai eredmények a Prof. Ludovic Orlando vezette ERC #681605 projekt keretein belül kerülnek publikálásra.

Kulturális átalakulások genomikai kutatása a Kárpát-medence 4000 éves őstörténetéből

proc Az Őstörténeti Genom projekt a Kárpát-medencében a Kr. e. 6000-2000 közötti időszakban (kora neolitikumtól a kora bronzkor végéig) élt populációk történetére fókuszál. Közel az összes régészeti kultúrát megvizsgáljuk ebből az időintervallumból, az őket alkotó embereken keresztül. A projekt populációk genetikai összetételét és esetleges keveredéseit kutatja, részleteiben rekonstruálva a Kárpát-medence őskorának 4000 éves népesedéstörténetét. Eszközünk az új generációs szekvenálás (NGS), amellyel közel 160 egyén DNS állományát teszteljük a teljes mitokondriális genom és közel 300 sejtmagi DNS pozíció vizsgálatával, majd a jó megtartású humán minták genomjaiból mintegy egymillió egypontos polimorfizmust (SNP) elemzünk.
A 2015-ben indult kutatást az első eredmények ismeretében bővítettük a középső és késő bronzkor vizsgálatára is, további 60 mintát vonva be az analízisbe.
Projekt időtartama: 2015. április- 2017. december.

A projektben dolgozó intézeti munkatársak: Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna, Kulcsár Gabriella, Kiss Viktória, Bondár Mária, Oross Krisztián, Jakucs János, Köhler Kitti (MTA BTK Régészeti Intézet).

Külföldi partnerintézmények:

  • Department of Genetics, Harvard Medical School (prof. dr. David Reich)
  • Max Planck Institute for the Science of Human History, Jena (dr. Wolfgang Haak)
  • Institute for Prehistory and Archaeological Science and Hightech Research Center, University of Basel, Basel
  • Danube Private University, Center of Natural and Cultural History of Teeth, Krems (prof. dr. Kurt W. Alt)
  • Deutsches Archaeologisches Institut, Römisch-Germanische Kommission, Frankfurt (prof. dr. Bánffy Eszter)

    Történeti genetika a magyar ethnogenezis kutatásában

    (konzorciumi partner: MTA SZBK Genetikai Intézet)

    Freifelt Az NKFP 5. keretprogramban elnyert pályázatunk alapvető célja az volt, hogy jó hatásfokkal alkalmazható, régészeti és történeti kérdések megválaszolására alkalmas történeti genetikai adatokat tárjunk fel, amelyekkel képet alkothatunk a Közép- és Kelet-Európa népességtörténetének más források által egyáltalán fel nem tárható időszakairól. Az alkalmazott molekuláris genetikai vizsgálatokkal fény derültek e régiók alapnépességének és a bevándorlóknak egyfelől, másfelől a különböző anyagi kultúrák kapcsán ismert népcsoportoknak genetikai összefüggéseire.
    Egy új mintavételi eljárás kidolgozásával arra is törekedtünk, hogy ne csak nagy mennyiségű, hanem lehetőség szerint igen jó minőségű, tiszta, DNS-szennyeződéstől mentes csontport kapjunk.


    Honfoglaló női viselet

    A Kárpát-medence történeti genetikája

    (NKFP 5/038/2004, konzorciumi partner: MTA SZBK Genetikai Intézet)

    Az NKFP kutatási program 2004-2007 között zajlott Szegeden és Budapesten. A korábbi projekt folytatásakor törekedtünk olyan mintákat bevonni a kutatásba, amelyekből a kapott eredmények segítik kisebb, a régészeti kutatás számára jelentős kérdések megválaszolását, másfelől pedig törekedtünk az egész Kárpát-medencét lefedő mintagyűjtésre.
    Kutatásban résztvevő személyek: prof. dr. Raskó István, Tömöry Gyöngyvér, Bogácsi-Szabó Erika, Csányi Bernadett (MTA SZBK Genetikai Intézet, Szeged), Csősz Aranka, Mende Balázs Gusztáv, Langó Péter (MTA BTK Régészeti Intézet)
    A két NKFP-projekt eredményeit Magyar Tudomány 2008. októberi számában megjelent cikksorozat foglalja össze: Tovább a Magyar Tudomány honlapjára.

    A projekt további publikációi a Publikációk menüpontban olvashatóak.



    Harta-Freifelt 10. századi honfoglalás kori temető archeogenetikai elemzése

    Freifelt A hartai honfoglalás kori temető genetikai elemzése a korábban lezárult Kárpát-medence 9-10. századi időszakát kutató NKFP programokba illeszkedett bele. Harta-Freifelt egy teljesen feltárt klasszikus honfoglalás kori temető, amelynek genetikai vizsgálata a temető összes sírjára kiterjedt. A mitokondriális DNS vizsgálatok azt a meglepő eredményt hozták, hogy a temetőben anyai ágon nem lehet családi kapcsolatokat kimutatni. Különösen érdekes ez annak ismeretében, hogy az ide temetettek több mint 80 százaléka nő volt.

    Kutatásban résztvevő személyek: prof. dr. Raskó István (MTA SZBK, Szeged), Csősz Aranka, Mende Balázs Gusztáv, Langó Péter (MTA BTK RI)



    Avar kori temetkezések csontanyagának archeogenetikai analízise

    A szegvár-oromdűlői kora avar kori temető és a fülkesíros temetkezési szokás a Tiszántúlon (OTKA 76375)

    2009-2012 között futó interdiszciplináris OTKA projekt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum vezette (Bende Lívia, Lőrinczy Gábor), célja pedig a tiszántúli avar temetők fülkesíros temetkezési szokásának változása mögötti esetleges népességtörténeti változások kutatása volt, három temető (Szegvár-Oromdűlő, Székkutas-Kápolnadűlő, Pitvaros-Víztározó) embertani anyagának archeogenetikai vizsgálatával. A DNS-vizsgálatok során kiderült, hogy a temetők csontjai genetikai állományának prezervációja nagyon gyenge, ezért többszörösen megismételt eljárásokkal is csak 34 esetben sikerült az mtDNS teljes-vagy részleges analízise. Így a kapott eredmények ebben a formában egyelőre csak egy avar kori mtDNS-adatbázis alapjául szolgálhatnak.

    Az avar adatbázis részét képezi a honfoglaló népességéről írt genetikai tanulmánynak: Csősz, A, Szécsényi-Nagy, A, Csákyova, V, Langó, P, Bódis, V, Tömöry, G, Nagy, M, Mende, BG. (2016) Maternal Genetic Ancestry and Legacy of 10th Century AD Hungarians. BioRxiv. 10.1101/056655


    A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere: a szaltovói kultúra

    Uelgi Régészeti adatbázis és archaeometriai kutatások alcímmel 2012-ben indult OTKA projektet (OTKA 106369) dr. Türk Attila vezeti.
    A magyar törzsszövetség Kárpát-medence előtti szálláshelyét a mai Ukrajna és Dél-Oroszország területén lokalizálják a kutatók, amely régió meghatározó 8-9. századi régészeti kultúrája az úgynevezett szaltovói kultúra volt. Ehhez a kultúrkörhöz tartozó, 9. századi Verhnij Szaltovó lelőhelyen feltárt egyének mitokondriális DNS vizsgálata kezdetét jelzi egy nagyobb kutatási programtervnek. A másik kérdés a magyarság kialakulásának szemszögéből indul ki, nevezetesen, hogy a szaltovói kultúra, illetve kultúrkör játszott-e, és ha igen milyen szerepet az előmagyarok etnogenezisében. A magyarországi kutatásban, illetve oktatásban ugyanis mind a mai napig elfogadott tétel, hogy a magyarok elődei valamikor a 8. század második felétől a szaltovói kultúrkör területén éltek, vándoroltak át a Volga-Dél-Urál régióból kiindulva mai hazájuk felé. Bár ezt az újabb hazai kutatások, illetve az ukrán és orosz régészek egyaránt vitatják, nem haszontalan (kontroll jelleggel) genetikai szempontból is megvizsgálni ezt a kérdést.

    A projektben dolgozó munkatársak: dr. Türk Attila (PPKE), Mende Balázs Gusztáv, Stégmár Balázs (MTA BTK Régészeti Intézet), Csáky Veronika (Konstantin Filozófus Egyetem)

    Partner intézmények: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészeti Tanszék

    A szaltovói minták vizsgálatainak publikációja: Csősz A, Mende BG, Langó P. (2012): Arheogenetičeskie issledovani â materialov saltovskoj i drevnevengrskoj kul'tur. In: Centr pam'jatkoznavstva NANU Starožitnosti Livoberežnogo Podniprov'â / Antiquities of the Dnieper Left Bank Regions. Kiev: Institut Arheologii Nacional'noi Akademii nauk Ukraini, 2012, p. 94-101.ISBN:978-966-8999-50-5.


    Alsónyék 10b lelőhely 13. sírcsoportjának genetikai vizsgálata

    Prof. dr. Bánffy Eszter vezette OTKA kutatási projekt (OTKA K 81230) keretében került sor a késő újkőkori lengyeli kultúra népességéhez kötött 13. sírcsoport vizsgálatára. 36 személy mitokondriális DNS-ének tipizálását végeztük el. Az anyai vonalak feltérképezése mellett a Szegedi Tudományegyetemmel közösen a tuberkulózist okozó Mycobacterium kórokozó genetikai nyomai után is kutattunk 38 egyén csontmaradványában. Eredményekről bővebben a Tuberculosis folyóirat 2015 júniusi számában számoltunk be. Tovább a Tuberculosis honlapjára.

    Kutatásban résztvevő munkatársak: Bánffy Eszter, Osztás Anett, Csősz Aranka, Köhler Kitti, Mende Balázs Gusztáv (MTA BTK Régészeti Intézet), Pósa Annamária, dr. Pálfy György (Szegedi Tudományegyetem)

    Partner intézmények:

  • Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék
  • Institute for Mummies and the Iceman, EURAC Research, Bolzano


    A Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálata az újkőkorban

    Figure 12Az újkőkor (neolitikum) Kárpát-medencei népességének archeogenetikai vizsgálatát a német DFG (Deutsche Froschungsgemeinschaft, AL 287-10-1) finanszírozta 2010-2014 között. A projekt címe: 'Bevölkerungsgeschichte des Karpatenbeckens in der Jungsteinzeit und ihr Einfluss auf die Besiedlung Mitteleuropas' / 'Kárpát-medence újkőkori népességtörténete és annak hatása Közép-Európa benépesedésére'. A kutatást prof. dr. Kurt W. Alt (Johannes Gutenberg Egyetem) vezette, társvezetője pedig prof. dr. Bánffy Eszter (MTA BTK RI) volt. A Kárpát-medencei újkőkor 2000 éves népességtörténetét biorégészeti módszerekkel kutattuk, ca. 600 temetkezést vizsgálva a régészet, antropológia, molekuláris genetika és az izotópkémia eszköztárával. Célunk az egymást követő régészeti kultúrákat alkotó emberek táplálkozásának, életmódjának, genetikai kapcsolatainak felderítése volt, mely hozzásegít minket az újkőkori népességek dinamikájának, mozgásainak és kapcsolatrendszereinek rekonstruálásához.

    A projekten dolgozó munkatársak: Bánffy Eszter, Jakucs János, Szécsényi-Nagy Anna, Mende Balázs Gusztáv, Köhler Kitti, Oross Krisztián, Marton Tibor, Osztás Anett (MTA BTK RI)

    A projektben dolgozó külföldi munkatársak: prof. dr. Kurt W. Alt, Victoria Keerl, Marc Fecher (Johannes Gutenberg Egyetem, Mainz)

    Magyarországi partner intézmények: Balaton Múzeum Keszthely, Damjanich János Múzeum Szolnok, Déri János Múzeum Debrecen, Dobó István Múzeum Eger, ELTE BTK Régészeti Intézet, Hermann Ottó Múzeum Miskolc, Janus Pannonius Múzeum Pécs, Laczkó Dezső Múzeum Veszprém, Móra Ferenc Múzeum Szeged, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szegedi Tudományegyetem Antropológia Tanszék, Szent István Király Múzeum Székesfehérvár, Wosinsky Mór Múzeum Szekszárd.

    A projekt eddig megjelent tanulmányait itt tekintheti meg.




    Nyitra-Sindolka 10-11. századi temető archeogenetikai vizsgálata

    Nyitra-Sindolka 10-11. századi temető genetikai vizsgálata a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási és Sport Minisztériuma által finanszírozott tudományos három éves projekt (VEGA - 1/0897/12 "10. századi kontaktus zónából származó populáció archeogenetikai vizsgálata/ Archeogenetický výskum kontaktnej zóny z 10. storočia na Slovensku") keretében végeztük, mely négy intézmény közötti nemzetközi megállapodás keretében valósult meg:

  • Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra / Univerzita Konstantína Filozofa v Nitre
  • MTA BTK RI Archeogenetikai Laboratórium, Budapest
  • Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Nyitra
  • Selye János Egyetem, Komárom

    A nyitra-sindolkai több mint 300 sírt tartalmazó temetőt dr. Gabriel Fusek régész tárta fel 1985-1986-ban. Két területen fekszik, és a morva-magyar köznépre jellemző, ún. Bijelo Brdo kultúra jegyeit viseli. Vizsgálataink során 20 kiválasztott egyénből 14-nek sikerült a mitokondriális DNS-ét a HVR-I régióban haplotipizálnunk és haplocsoportba sorolnunk. Eredményeinket összehasonlítjuk a magyar honfoglaló és más európai középkori adatbázisokkal is, hogy megismerjük és értelmezzük a kontakt zóna kevert lakosságának genetikai összetételét.

    A projekt vezetői: prof. dr. Mária Bauerová (Konstantin Filozófus Egyetem), dr. Nagy Melinda (Selye János Egyetem). A projektben dolgozó munkatársak: Csáky Veronika (Konstantin Filozófus Egyetem), Mende Balázs Gusztáv, Csősz Aranka (MTA BTK Régészeti Intézet).

    Kutatás publikációja: Csákyova V, Szécsényi-Nagy A, Csősz A, Nagy M, Fusek, G, Langó P, Bauer, M, Mende BG, Makovický, P, Bauerová, M. (2016): Maternal Genetic Composition of a Medieval Population from a Hungarian-Slavic Contact Zone in Central Europe. PLoS ONE 11(3): e0151206. doi:10.1371/journal.pone.0151206.


    A kassai Rákóczi kriptába temetett személyek genetikai vizsgálata

    kassa A kassai premontrei, korábban jezsuita templom egyik kriptájában temették el I. Rákóczi Ferencet. A templom kriptáját több alkalommal feldúlták. A Rákóczi-kriptának tartott helyiség földjéből előkerült csontok vizsgálatával igazolni lehet az oda temetett I. Rákóczi Ferenc és édesanyja maradványainak genetikai összefüggését, ezzel hitelesítve a csontmaradványokat.

    Kutatásban résztvevő személyek: dr. Nagy Melinda (Selye János Egyetem), Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna (MTA BTK RI)


  • Főoldal

    Honlap utolsó frissítése:
    2018.11.15.