MTA Régészeti Intézet - Archeogenetikai Laboratórium

Lezárt projektek

Aktuális kutatási témák

Árpád-ház Program V.1. részprojekt: Árpád-kori magyarság embertani-genetikai képe

Projekt azonosító: 39509/2018/KFSZ
A feladat teljes megvalósításának ütemezése: 2018-2023.
Megvalósító intézmények: Magyar Természettudományi Múzeum, MTA BTK Régészeti Intézet, Szegedi Tudományegyetem

A projekt az Árpád-kori Kárpát-medence népességének átfogó antropológiai és genetikai vizsgálatához kíván modern alapokat lerakni, beleértve az Árpádok országában élő 10-13. századi népesség embertani hagyatékának módszeres összegyűjtését és a jelenleg ismert nemzetközi szintű természettudományi módszerekkel és laboratóriumi műszerekkel való elemzését. Az elsődleges feladat a 8-13. századi (avar kor, honfoglalás kor és Árpád-kor) népességtörténeti-történeti szempontból kiemelt fontosságú régiói embertani anyagának komplex osteoarcheológiai és összehasonlító genetikai vizsgálatával a mintázatok és kontinuitás-diszkontinuitás viszonyainak tanulmányozása. A mintavétel antropológusok, régészek, történészek ajánlásai alapján történik, és a csoportok lehető legszélesebb és legmélyebb genetikai jellemzésére irányul, ami választ adhat a régészeti-történeti összefüggésekre. Ennek érdekében a projekt célja antropológiai adatbázis, hazai és nemzetközi konferenciák és publikációk, magyar nyelvű projektzáró könyv megvalósítása.

A részprojekten belüli feladata a Régészeti Intézetnek: a Kárpát-medence 7-13. századi népességeinek genetikai vizsgálata.

A projektben dolgozó munkatársak: Benkő Elek, Merva Szabina, Mende Balázs G. , Szécsényi-Nagy Anna (mind MTA BTK RI), Szeifert Bea és Gerber Dániel (MTA BTK RI, ELTE TTK)


Kárpát-medence mai népességének populációgenetikai kutatása

A tervezett kutatás alapfeladata új humán DNS mintagyűjtés a Kárpát-medence három kiválasztott, népességtörténetileg viszonylag izolált magyar ajkú populációjából (Drávaszög, Székelyudvarhely és Zoboralja térségéből). Elsődleges célunk az új mintakészlet használatával minél régebbi, helyi anyai és apai leszármazási vonalak detektálása. A jelen kutatási terv egyik alap hipotézise, hogy bizonyos faluközösségekben végzett DNS mintavétellel, a mintaadók gondos kiválasztásával és felmenőik dokumentálásával, a Kárpát-medence 19. századi népességének anyai és apai génállományát jellemezhetjük, elkerülve az elmúlt 100-150 év népmozgásait. Alapvető kérdésünk, hogy vajon mennyire egységesek vagy éppen különbözőek genetikailag ezek a populációk, megfigyelhető-e valamilyen regionális genetikai struktúra?

Az anyai leszármazási vonalakat 300 teljes mitokondriális genom szekvenálásával tipizáljuk, így egy olyan adatbázis készül, amely szekvencia alapú filogenetikai, filogeográfiai elemzéseket tesz lehetővé. Az eredmények jelentős minőségi ugrást jelentenek majd a korábbi, a mitokondriális genom párszáz bázis pár hosszú kontroll régióját felölelő adatsorokhoz képest.

Az apai leszármazási vonalakat tömeges Y SNP és STR vizsgálatokkal kutatjuk, mellyel célunk az, hogy betekintést nyerjünk a három régió Y kromoszomális variabilitásába is. További célunk a genetikai eredet és örökség szempontjából releváns autoszomális markerek (cirka 690 ezer SNP) microarray alapú vizsgálata a három mintacsoportból. Ezen vizsgálat a populációk közötti genetikai különbségek vagy éppen azonosságok statisztikai módszereken alapuló meghatározását teszik lehetővé. Később pedig alapját képezi majd a tervezett archaikus-recens autoszomális összehasonlító vizsgálatoknak. Az eredmények új lehetőségeket nyitnak nem csak a recens populációk kutatása terén, hanem a történeti korú népességek genetikai hagyatékának összehasonlító elemzéseiben is. A mintapool a jelenlegi keretek között finanszírozható terveken túl később további kutatások alapjául is szolgálhat.

A kutatásnak szélesebb társadalmi jelentősége is van: lehetőséget ad a mai magyarság genetikai összetételének földrajzi és történeti keretben való értelmezésére, azonban nem célunk a "magyarság" genetikai alapú meghatározása vagy igazolása.

Projekt vezető kutatója: Szécsényi-Nagy Anna
A projektben résztvevő kutatói: Egyed Balázs (ELTE TTK), Pajav Horolma (NSZKI), Mende Balázs G. (MTA BTK RI), Máthé István (Sapientia)
Projekt azonosítója: FK 127938 (forrás: NKFI Alap, futamidő: 2018. november 1. - 2022. október 31.)

Partner intézmények: ELTE TTK Genetika Tanszék, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Genetikai Szakértői Intézet (NSZKK GSZI) Referencia-minta Vizsgáló Osztály, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Haáz Rezső Múzeum

Rézkori baden kultúra népességének genetikai kutatása

Bondár Mária tudományos főmunkatárs vezetésével, az NKFIH támogatásával (NKFIH K-18/128413) új kutatócsoport alapult 2018-ban. A kutatás célja a Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése. A Kárpát-medence minden korszakban fontos terület: vagy központi része egy-egy kulturális egységnek, vagy pereme, perifériája egy másiknak. Közvetítő vagy átmenő régió is, így sokirányú kapcsolatok emlékeit őrzi, amelyek a temetőkben is megtalálhatók. A halál és a hitvilág összetett rendszeréből és ennek nyomán a temetéssel kapcsolatos szokásokról, rítusokról régészeti módszerekkel csak egy kis szegmens tárható fel. A régészek a hosszú ideig a földben lévő, prezervációs hatásoknak kitett tetem maradványait találják meg: csontvázat, hamvakat. Ismert a hely, ahová eltemették az illetőt, tudjuk, milyen volt a sír, amit ástak, milyen maradandó anyagú tárgyakat tettek a halott mellé. Az eltemetés körülményeiből (temetkezési hely kiválasztása, rituális elemek, mellékletek, státuszt és társadalmi presztízst szimbolizáló tárgyak) következtethetünk a személy egykori közösségi helyzetére és a szélesebb kapcsolatrendszerre (származás, kereskedelem stb.), továbbá az adott közösség túlvilágról alkotott elképzeléseire is (a mellékletekből, a temetési folyamat bizonyos mozzanataiból). A halott megőrizte az egykoron élt személy biológiai állapotát (öröklött tulajdonságok, környezeti hatások, egészségi állapot nyomai). A régészeti elemzések mellett természettudományos vizsgálatokkal és mindezek együttes értelmezésével kívánjuk megválaszolni azt a kérdést, milyen különbség volt e sokszínű temetkezéssel jellemezhető korszak emberei között biológiai, származási, társadalmi és kognitív szempontból, azaz - írásos dokumentumok hiányában - mennyivel tudhatunk meg többet ily módon a Kr. e. 3600/3000-2800 közötti évszázadok társadalmáról?



Résztvevők a kutatásban: Jakucs János, Szécsényi-Nagy Anna, Köhler Kitti, Gál Erika (mind MTA BTK RI), Gugora Ariana, Kern Zoltán, Hegyi István (mind MTA CsFK)
Partner intézmény: Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet

Avar populáció továbbélésének kutatása

A késő avar népességet megcélzó kutatást a Szilágyi Family Foundation támogatja.

Kutatásunk első fázisában az Észak-Dunántúlra koncentrálunk. Régészeti genetikai vizsgálatokkal a következő kérdésekre keressük a válaszokat:

  • A késő avar kori népesség genetikai összetétele mennyiben különbözik a 10-11. századi népességek genetikai összetételétől?
  • Kimutatható-e a késő avar népesség továbbélése?

    Munkatársak a projektben: Merva Szabina, Mende Balázs G. (MTA BTK RI), Szeifert Bea (MTA BTK RI, ELTE TTK), Tomka Péter

    Bronzkori társadalmak genetikai kutatása

    Érd Kiss Viktória Lendület programjának részeként bronzkori tömegsírokba (Érd, Balatonkeresztúr) temetett egyének genetikai kapcsolatait kutatjuk. Eszközeink a mitokondriális és a sejtmagi genom új generációs típusú (NGS) szekvenálása.

    A tömegsírok mellett a 2015-ben indult őskori genomikai kutatást az első eredmények ismeretében bővítettük a középső és késő bronzkor vizsgálatával, további 60 mintát vonva be az analízisbe.

    A projektben dolgozó munkatársak: Szeverényi Vajk (Déri Múz.), Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella, Köhler Kitti, Mende Balázs G., Szécsényi-Nagy Anna (mind MTA BTK RI), Gerber Dániel (MTA BTK RI, ELTE TTK), Hajdu Tamás (ELTE TTK), Fábián Szilvia (MNM)


    Partner intézmények:
  • MTM Embertani Tár
  • Department of Genetics, Harvard Medical School (prof. dr. David Reich)

    Ló háziasításának genetikai kutatása

    Pzsevalszkij ló

    Prof. Ludovic Orlando vezette ERC #681605 projekt célja a lovak és emberek történelmen átívelő kapcsolatrendszerének részletes feltárása. Ezen belül a lovak háziasításának kezdetei kiemelt jelentőséggel bíró részterület. Ennek feltárását megcélzó összetett és széleskörű genetikai vizsgálatokban részfeladatot vállalt laboratóriumunk a Lendület Mobilitás Kutatócsoport együttműködése mellett. A Dr. Gál Erika által vezetett lezárt OTKA NF 104792 projekt genetikai eredményei ezen együttműködés keretein belül kerülnek bemutatásra.

    A projektben dolgozó munkatársak: Gerber Dániel (MTA BTK RI, ELTE TTK), Szécsényi-Nagy Anna (MTA BTK RI) és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkatársai

    A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere:
    Közép-Urál régiója

    Uelgi Régészeti adatbázis és archaeometriai kutatások alcímmel 2012-ben indult OTKA projektet (OTKA 106369) dr. Türk Attila vezeti.
    A magyar népesség eredetét az Közép-Urál vidékéről eredeztetik a kutatók, amely régióban magyar kutatók részvételével 2010-óta folynak feltárások Ujelgi temetőjéban Szergej Botalov vezetésével. Laboratóriumunk Ujelgi temetőjéből feltárt emberi maradványok anyai DNS állományát kutatja, teljes mitokondriális genom szinten.

    A magyar őstörténeti kutatások újabb genetikai eredményeiről itt olvashat.
    A legfrissebb eredmények a "IV. Korai Magyar Történeti Konferencia" kiadványában olvashatóak.

    A projektben dolgozó munkatársak: dr. Türk Attila (PPKE), Mende Balázs Gusztáv (MTA BTK RI), Bea Szeifert (MTA BTK RI, ELTE TTK), Csáky Veronika (MTA BTK RI), Gerber Dániel (MTA BTK RI, ELTE TTK)

    Partner intézmények: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészeti Tanszék


    Mobilitás és a népesség átalakulása a Kárpát-medencében a Kr. u. 5-7. században: változó társadalmak és identitások

    Dr. Vida Tivadar vezette OTKA projekt (NN 113157) 2014-ben indult. Laborunk avar kori, kiemelkedően gazdag mellékletekkel (pl. arany veretes karddal) eltemetett személyek rokonsági vizsgálatait végzi el. A kutatás alapkérdése, hogy milyen családi kapcsolatok fűzték egymáshoz az avar kaganátus temetési rítus tekintetében legelőkelőbbnek minősülő személyeit? A kutatás populáció genetikai irányú kibővítésével pedig a kora avar korban feltételezhető népességbevándorlást szeretnénk nyomon követni. Vizsgálati módszereink között szerepel a teljes mitkondriális genom NGS alapú szekvenálása és a sejtmagi genom 1,24 millió polimorfizmusának analízise is.

    Kutatásban résztvevő munkatársak: Vida Tivadar (MTA BTK RI), Szécsényi-Nagy Anna (MTA BTK RI), Csáky Veronika (MTA BTK RI), Gerber Dániel (MTA BTK RI, ELTE TTK), Mende Balázs Gusztáv (MTA BTK RI)

    Együttműködő magyarországi partnerintézmények: TTM Embertani Tár, Szegedi Tudományegyetem TTK Embertani Tanszék, ELTE BTK Régészeti Intézet

    Külföldi partnerintézmény:

  • Max Planck Institute for the Science of Human History, Jena (prof. dr. Johannes Krause)

    Első eredmények az avar kori elit genetikai összetételéről a BioRxiv honlapján olvashatóak.

  • Főoldal

    Honlap utolsó frissítése:
    2019.02.09.