Magyar
tudományos
akadémia
Bölcsészettudományi kutatóközpont
Régészeti Intézet

Témacsoport-vezető:

Vida Tivadar

Tagjai: 

Bálint CsanádBíró ÁdámBollók ÁdámCsiky GergelyGabler DénesGergely KatalinHorváth Friderika, Masek ZsófiaMiháczi-Pálfi AnettPatay-Horváth AndrásRedő FerencSzőke Béla MiklósTörök LászlóVaday Andrea

 

A témacsoport feladata az ókori és a késő ókori régészet kiválasztott területeinek kutatása, a késő ókori civilizáció átalakulásának vizsgálata, valamint a Kr. utáni I. évezredben a Kárpát-medencében letelepedett barbár népek (germánok, szarmaták, hunok, avarok, szlávok) és a Karoling-kori népesség anyagi és szellemi műveltségének, hatalmi és társadalmi szervezetének, kulturális kapcsolatrendszerének elemzése. A kutatások tervszerűen megvalósított közös és a személyi adottságokhoz alakított egyéni programok keretében folynak.

Az ókorkutatás területén a Középső Nílus-völgyből származó régészeti-művészeti anyag módszeres elemzése az egykori magyar-szudáni ásatásokból nőtt ki és ért el nemzetközi elismertséget. E kutatási irány célja a Núbia-kutatás integrálása az egyetemes ókortörténeti tanulmányokban. A klasszika archaeológia és a művészettörténet határterületén 3D-szkenneléssel létrehozott virtuális 3D modellek elemzésének célja az ókori szobrászmester(ek) egyéni sajátosságainak azonosítása, a „mesterkéz-attribúció” módszerének háromdimenziós műalkotásokra történő kiterjesztése (Olympia Zeus-templom). Elsősorban településkutatások folynak a római provinciális régészet területén, az asztali és házi kerámia elemzése nemcsak társadalomtörténeti és kereskedelmi, hanem kézműipar-történeti és életmódbeli kérdédéek megválaszolására is alkalmas. A késő antik művészet és elit kutatására nagy lehetőséget ad a „Seuso kincs” Magyarországra került 8 ezüst- és rézedényének tudományos feldolgozása, amelyben két kutató és az intézet műszeres laborja is részt vállal.

Több kutatási téma a késő ókori átalakulás egyes történeti, kulturális és gazdasági kérdéseit, a bizánci anyagi és szellemi kultúra kialakulásának folyamatát vizsgálja. A keresztény temető, a késő antik toreutika, a Fekete-tenger vidéki kereskedelem mediterrán környezetben történő elemzése és megismerése, elősegíti a késő ókori hagyományok birodalmon kívüli, barbár adoptációjának jobb megértését.

A germán és avar korszak kutatásai az új barbár hatalmi szervezetek kiépülésének, a betelepülők és a helyiek együttélésének, társadalmának, kulturális és gazdasági fejlettségének, anyagi és szellemi kultúrájának megismerésére irányulnak. A helyi és távolsági (mediterrán, meroving, eurázsiai) kapcsolatrendszerek kutatása segít megérteni a kultúra terjedésének útjait, a kulturális csere formáit. A leletanyag hagyományos vizsgálata újabban kiegészül a népesség biológiai állapotára utaló információk (genetika, izotópok) elemzésével.

A Karoling kori Pannonia kutatásának célja a térség elhelyezése a Karoling Birodalom és a kora középkori Mediterráneum közötti tágabb történeti és kulturális környezetben. Ennek érdekében tervszerű feltárás és feldolgozás folyik az egyik hatalmi központban, Zalaváron. E Pfalz-típusú erődített helyen világi és egyházi központra utaló reprezentatív, kultikus és lakó épületek álltak. A temetkezések és leletanyag segítenek megismerni a korabeli népesség társadalmi tagozódást, és kapcsolatrendszerét és szellemi kultúráját.

© 2015 | Magyar Tudományos Akadémia