Magyar
tudományos
akadémia
Bölcsészettudományi kutatóközpont
Régészeti Intézet

Az MTA BTK Régészeti Intézet középtávú stratégiai terve (2016–2019) pdf-formátumban


A külső környezet elemzése

A Régészeti Intézet jelentős, évtizedekre visszatekintő nemzetközi beágyazottsággal rendelkezik, ami az utóbbi években az új kutatási témák és módszerek kapcsán jelentősen bővült. Hazai viszonylatban törekszik a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemekkel, a régészeti profilú múzeumokkal és az örökségvédelemért, valamint ennek törvényi szabályozásáért is felelős szervezetekkel való konstruktív viszony kiépítésére és fenntartására.

 

A belső adottságok vizsgálata

Az intézmény erőssége a jó értelemben vett kontinuitás, az egymásra épülő kutatói generációk által felhalmozott, magyarországi és nemzetközi viszonylatban is kimagasló szellemi tőke. Hasonlóan kedvező tendenciát mutat a projektciklusokon átívelő, nagyobb feladatokra koncentráló kutatási gyakorlat. Kialakult több olyan témakör, amelyek mentén a kutatói közösség folyamatosan kiemelkedő eredményekkel tud pályázni és eredményeit rangos fórumokon ismertetheti. Enyhíteni tudjuk, de valamennyi régészeti korszak egyforma intenzitású kutatását nem tudjuk biztosítani. A teljes spektrum lefedése helyett inkább a hazai és a nemzetközi szinten is versenyképes, nagyobb létszámú kutatócsoportok eredményes munkáját igyekszünk támogatni. Ezt egészítik ki azok az interdiszciplináris kutatások, amelyeket részben saját szakembereivel és eszközparkjával, részben kiterjedt nemzetközi kapcsolati hálójával biztosít. A kutatói állomány minőségi javítása növekvő komoly problémát jelent. A határozatlan idejű közalkalmazotti foglalkoztatás lehetőségei erősen korlátozottak. A munkabérek tartós stagnálása és az átsorolások elmaradása, a gazdasági háttér nehéz tervezhetősége miatt érezhető egzisztenciális bizonytalanság alakult ki. Az elvándorlást az Intézet presztízse és a kutatók döntő többségének szakmai és közösségi elkötelezettsége akadályozza.

 

Az intézet küldetése

A Régészeti Intézet a hazai régészettudomány egyik vezető intézménye, amely alapítása óta forrásfeltáró és alapkutatási tevékenységet folytat, módszertani és tudományos szempontból egyaránt jelentős ásatásokat végez, továbbá átfogó gyűjtést folytat a magyarországi régészeti lelőhelyek lokalizálása és dokumentálása érdekében, örökségvédelmi és tudományos célok mentén. Régészeti kutatási témái az újkőkortól a kora újkorig terjedő időszakot ölelik fel, ezen belül egyes korszakok, valamint a történeti korok antropogén és környezeti összefüggéseinek kutatása hangsúlyosabbak.
Az MTA BTK Régészeti Intézete egyszerre igyekszik megfelelni az egyetemes régészeti kutatás igényeinek és kihívásainak, valamint a magyarországi régészeti emlékanyag tudományos feldolgozása, az örökségvédelem és az ismeretek szélesebb körű terjesztése hazai közfeladatának. Részese a tág értelemben vett történettudományi kutatásoknak, ugyanakkor sajátos forrásanyaga fokozódó mértékben igényli a multidiszciplináris, természettudományi megközelítésmódot.

 

Az intézet stratégiai célkitűzései

Az MTA BTK Régészeti Intézetének mindenkori tervei egyrészt a magyarországi régészetben vállalt közfeladatok teljesítését, másrészt a nemzetközi és hazai tudományos projektekben való további sikeres részvételt érintik. Az intézet kiemelt feladatának tekinti a Magyarország Régészeti Topográfiája program folytatását és korszerűsítését.
Az intézet Magyarországon az elsők között reagált a nemzetközi kutatási trendekben lezajlott módszertani változásokra, fokozatosan előtérbe helyezve a településrégészeti kutatások térinformatikai adatfeldolgozását és a roncsolásmentes diagnosztikai eljárások meghonosítását. Genetikai Laboratóriumának évtizedes tapasztalatára alapozva vezető szerepet kíván betölteni a hazai archeogenetikai, és általában a bioarcheológiai kutatásokban és fejlesztésekben. Ennek elengedhetetlen feltétele az intézet kutatói társadalmának tudatos fiatalítása.
Kutatásaink pályázati forrásokból folynak, alapvető elvárás a folyamatosság biztosítása. A Régészeti Intézet kitüntetett figyelmet fordít arra, hogy nemzetközi együttműködéseiben egyenrangú partner legyen. Fontos szempontunk a hosszabb távú partnerségek fenntartása és fejlesztése, valamint az eredmények minél szélesebb körű megismertetése folyóiratokban, rangos természettudományi fórumokon is. A nemzetközi publikációs gyakorlat mellett határozottan törekszünk saját eredményeinknek, ill. a magyar régészet munkájának módszeres bemutatására, részben saját tudományos kiadványokban (Antaeus idegen nyelvű intézeti évkönyv, monográfiák, tanulmánykötetek), valamint egy új, – két nyelven megjelenő – könyvsorozatban (Hereditas Archaeologica Hungariae).

 

Teljesítménymutatók

A publikációkat és citációkat évente feltöltjük az MTMT rendszerébe, amely azonban nem feltétlenül tükrözi reálisan a kutatói teljesítményt. A bölcsészettudományok publikációi, különösen a magyar nyelvű anyagok az MTMT rendszerében nem megfelelő súllyal jelennek meg. Az Intézet publikációs tevékenységében egyértelmű tendencia a az idegen nyelvű publikációs tevékenység erősödése, növekvő jelenlét a rangos külföldi kiadóknál és az impaktfaktoros folyóiratokban.

 

Az intézet cselekvési terve 2016–2019, az intézeti szintű programok és projektek tervezése éves bontásban

Adott cikluson belül az első egy-két év tudományos terveit alapvetően meghatározza a BTK intézeteinek költözése (2016 végén vagy 2017 elején), amely komoly nehézséget fog okozni a folyamatos munkában. A BTK intézeti könyvtárainak összevonása a zavartalan könyvtárhasználat kezdetét is kitolhatja. Az új épületbe való költözés ugyanakkor nagy lehetőség egy korszerű, jól felszerelt intézet kiépítéséhez. Mindezek alapján intézeti szintű programok és projektek megalapozott tervezése 2017 második felétől várható. Cselekvési programjaink egyrészt a futó projektek éves bontású tervei alapján történnek, másrészt a munka a tervezett új pályázatok előre nem tudható eredményességétől is függ.

 

Ősrégészeti témacsoport

Az Ősrégészeti témacsoport számos hazai és nemzetközi program keretében a Kárpát-medence újkőkor és késő bronzkor közötti korszakainak átfogó tanulmányozását végzi. A témacsoport az Intézet őskori archeogenetikai programja keretében Európa benépesülésének folyamataira keresi a választ a Kr. e. 6-1. évezred időszakában.
Az újkőkori munkacsoport kiemelt feladata a Dél-Dunántúlnak, mint a Balkán és Közép-Európa nagy újkőkori kultúrái érintkezési területének komplex vizsgálata. Folytatódik Alsónyék-Bátaszék lelőhely feldolgozása a DAI-RGK-val való stratégiai együttműködésben, egyedülálló mintaszámú radiokarbon alapú abszolút kronológiai keltezéssel. A település
további vizsgálatára egy új DFG és NKFI pályázat kerül benyújtásra. A Délkelet-Dunántúl térségében három mikrorégióban folytatódnak terepi munkák. Sor kerül több PhD dolgozat megvédésére, ill. megírására.
A késő rézkori társadalom temetkezéseinek régészeti és bioarcheológiai vizsgálata nemzetközi együttműködésben folytatódik, ERC pályázat tervezésével, a Kárpát-medence keleti területén található temetőkről idegen nyelvű kötet készül.
A bronzkori munkacsoport kiterjedt nemzetközi és hazai együttműködések, köztük a Lendület Mobilitás kutatócsoport keretében komplex módon vizsgálja a bronzkor első felének ezer éves időszakát (települési hálózatok regionális feltérképezése, a temetkezések régészeti és bioarcheológiai elemzése, bronztárgyak archeometallurgiai és készítéstechnikai vizsgálata). A kutatások a közép-magyarországi régióban a Duna két oldalán, a Tápió-völgyében, Veszprém és Füzesabony térségében sűrűsödnek.

 

Ókori és népvándorlás kori régészeti témacsoport

A klasszika archeológiai és művészettörténeti kutatások keretében lezárul a klasszikus görög szobrászat 3D analízis módszerével végzett mesterkéz azonosítás több jelentős görög gyűjtemény feldolgozásával (Athén, Paros, Délos), a várható eredmények alapján ERC pályázat készül. Részletes feldolgozás készül az egyiptomi Alexandria késő antik művészetének emlékeiről. Elkészül az itáliai San Potito-i császári villa anyagának teljes körű feldolgozása. Folytatódik a pannoniai római kori villák, vidéki települések, valamint erődök leletanyagának feldolgozása, és a Seuso-kincs kutatási programja, a római birodalom egészének összefüggéseibe illesztve.
Az utóbbi években az intézet ókori kutatásaiban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a késő antik és kora bizánci Mediterraneum kutatása, hogy jobban megérthessük a késő ókori civilizációnak a barbár népekre gyakorolt hatását. Ez a kutatási irány folytatódik a jövőben (Fekete-tenger körüli kereskedelem, a Kárpát-medencébe került késő antik fémedények, az egész mediterraneumra kiterjedően a temetkezési szokások). A tanulságok közvetlenül segítik a Kárpát-medence késő antik korának, a germán és avar kor kölcsönhatásainak vizsgálatát is, ami a 9. századi kutatással (központban a Karoling kori Zalavárral) együtt a témacsoport kiemelt célkitűzése, az eurázsiai sztyeppe, Bizánc és Itália közötti kapcsolatok további elemzésével együtt.
Az elemzett időszakra átnyúló projektek lehetőséget biztosítanak fontos germán és avar temetők (Szólád, Budakalász) multidiszciplináris feldolgozására, továbbá a zalavári központ további feltárására, a kiemelkedő jelentőségű elemek (a templomok, a kerámia, a temetkezések és az üvegműhely) feldolgozására, amivel a lelőhely (és a Karoling Dunántúl) beilleszthető lesz a 9. századi Európa történeti kontextusába.
A következő években a Régészeti Intézet folytatja szerepvállalását a népvándorlás kor leletanyagának szisztematikus, korpuszszerű kiadásában és új kutatási projektek kezdeményezésében (bilaterális együttműködés keretében tájrégészeti kutatások indítása Mongóliában; a hun, avar és a sztyeppei nomád fegyverzet kutatása; bioarcheológiai kutatások népvándorlás kori leletanyagon; tervásatások olyan fontos lelőhelyeken, mint pl. Fenékpusztán.

 

Honfoglalás kori, középkori és kora újkori régészeti témacsoport

A honfoglalás kor – és vele összefüggésben a magyar őstörténet és etnogenezis régészeti kutatásának – széttagolása a BTK több intézete és témacsoportja között utólag nem bizonyult szerencsés megoldásnak. A korszak a Régészeti Intézet témái között a jövőben is fontos helyet foglal el, különösen a kérdés fegyver- és településtörténeti, valamint környezeti vonatkozásai, a bioarcheológiai szempontok és a honfoglalás kori leletanyag rendszeres, a Kárpát-medence egészét felölelő, korpusz-jellegű közzététele érdekében. Ez utóbbi munka az Intézet és az SzTE Régészeti Tanszéke együttműködésében folytatódik. Monográfia készül a legkorábbi, pénzzel, valamint kardmelléklettel keltezett honfoglalás kori temetkezésekről, a BTK Régészeti Intézet és a mainzi RGZM közös kiadásaként. Részt veszünk a honfoglalás keleti előzményeinek feltárására irányuló oroszországi kutatásokban és embertani, valamint archeogenetikai vizsgálatokban.
A 8–11. századi települési struktúrákat vizsgáló projekt eredményeinek feldolgozása és publikálása folyamatban van. Ugyanez vonatkozik a Pilis-hegység középkori régészeti emlékeinek, valamint Pest megye őskori és középkori várainak kutatására és feldolgozására. Több tudományág (történettudomány, régészet, geológia, biológia, környezet- és klímakutatás) együttműködésével folytatódik a középkori Kárpát-medence környezettörténetét feltáró projekt, amelynek szemléleti hatása több párhuzamos projekten is lemérhető. Megjelennek a Dél-Dunántúlon, ill. a Dráva vidékén végzett interdiszciplináris kutatások eredményeit közlő angol nyelvű kötetek is.
Intézményközi együttműködésben elkészül és kiadásra kerül a székely rovásírás erdélyi emlékeit összefoglaló korpuszkötet.
A Régészeti Intézet hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a kora újkori és a török kori régészeti kutatásra, elsősorban dunántúli erődítések, településmaradványok és emlékanyaguk feldolgozása érdekében. Együttműködésben tervezzük a Nemzeti Várprogramba bekerült csókakői vár és uradalmának történeti, régészeti, művészettörténeti szempontú feldolgozását.
A témacsoport saját kutatásai mellett elkötelezett – külső közreműködőkkel – olyan, kézikönyv jellegű munkák összeállításában és megjelentetésében, amelyek a hazai és a nemzetközi tudományosság számára bemutatják egy-egy terület új kutatási eredményeit. A középkori és kora újkori mesterségekről és műhelyekről összeállított tanulmánykötet kiadását a közeljövőben tervezzük.
A ciklusban megvédésre kerül legalább két PhD disszertáció (középkori lakáskultúra, kora újkori kerámiaművesség).
A témacsoport munkatársai továbbra is résztvesznek a felsőoktatásban és doktori programokban, a közművelődésben, szerkesztő bizottságokban, különféle tudományos és társadalmi bizottságokban.
A témacsoport tagjai – együttműködve más témacsoportokkal – erőfeszítéseket tesznek a Magyarország Régészeti Topográfiája nevű vállalkozás felélesztésére és térinformatikai korszerűsítésére. A továbblépés lehetőségeiről elméleti és módszertani kötetet jelentetünk meg. Békés és Csongrád megye területén az SzTE Régészeti tanszékével és a helyi múzeumokkal együttműködve dolgozunk.

 

Bioarcheológiai és környezetrégészeti témacsoport

A változatos kutatási irányokat egyesítő, az elmúlt években hatalmas műszeres fejlesztést elnyerő témacsoport munkái és tervei szorosan kapcsolódnak az intézet más, régészeti korok szerint tagozódó témacsoportjainak kutatásaihoz. A témacsoport munkatársai döntő szerepet vállaltak a roncsolásmentes terepi, illetve tárgyvizsgálati képalkotó technológiák intézeti meghonosításában. Szakmai továbbképzésük nemzetközi együttműködések keretében történik. Jelentős eredmények várhatók a Dél-Dunántúl újkőkori településtörténetében, a bronzkori lelőhelyek hálózati rendszerének vizsgálatában, valamint a Kárpát-medence középkori környezettörténete terén.
Az archeogenetikai laboratórium 2016–2019 évekre eső tervei között kiemelt szerepet szánunk az elkezdett NGS alapú, teljes genom-szintű eljárásokon alapuló technológiák meghonosításának, ami a nemzetközi kutatási projektekben való részvétel fontos kritériuma is. A jénai MPI és a harvardi Medical School közreműködésével elkezdődik humán és állati pathogének archeogenetikai kutatása is. Hazai intézmények bevonásával a magyar őstörténeti vizsgálatokhoz használható DNS-mintázatok gyűjtését tervezzük, valamint pályázati alapon el kívánjuk indítani az Árpád-kor népességének genetikai vizsgálatát.
Továbbra is meghatározó része marad a témacsoportban folyó munkáknak a nagy lelőhelyek, régiók humán- és állati csontmaradványainak összefoglaló értékelése monográfiák, PhD disszertációk formájában, amelyek anyaga együttműködések keretében a labor munkájára épül.

 

Dokumentációs és műtárgyvédelmi témacsoport

Kiemelt célja a hagyományos típusú adattári gyűjtemények digitalizálása és az áttérés a digitális adattárolásra és keresésre, a muzeális értékű archív anyagok szakszerű tárolása és megőrzése mellett. E munkában az akadémiai infra-pályázatok és a BTK erre irányuló figyelme komoly segítséget jelent.
A grafikai műhely évek óta stabilan kielégíti a publikációs minőségű igényeket, azonban életkori okokból előttünk áll a fiatalítás és a bővítés nehéz kérdése. Saját fotósunk évek óta nincs.
A Restaurátor Műhely jelenlegi minimális létszáma, jó képzettsége és felszereltsége a szilikátrestaurálás terén pillanatnyilag megfelel a költözés előtt álló intézet igényeinek, az új telephelyen azonban fémrestaurálásra alkalmas műhelyrésszel és röntgenlaborral kívánjuk bővíteni.

 

Könyvtár

A Régészeti Intézet hazai és nemzetközi szinten is számontartott könyvtára a költözés után beépül a Humán Kutatóház közös könyvtárába, szakirányú fejlesztését lehetőségeink szerint a jövőben is szeretnénk nyomonkövetni és segíteni.

 

A BTK Régészeti Intézet 2016–2019 közötti cselekvési tervének gazdasági háttere

A 2012-ben megalakult BTK-ba tagozódott Régészeti Intézet korábbi keletű hiányát több tízmillió Ft értékben 2016-ra sikeresen ledolgozta. Anyagilag az intézet sajnos nem önálló, tervezési lehetőségei korlátozottak, pénzügyi tervei alapvetően projektfüggőek, minden egyéb személyi és dologi jellegű kiadás a BTK-val történő eseti egyeztetések függvénye. Ezen a helyzeten a naprakész és átlátható gazdasági helyzet, valamint az intézet nagyobb saját mozgásterének biztosítása javíthat.

 

A stratégiából levezetett intézkedések nyomon követése (visszacsatolás), a stratégiai akciók megvalósulásának mérése, ellenőrzése

A Régészeti Intézetben a munkatársak minden év elején írásban és egy belső rendezvényen szóban számolnak be az elvégzett éves munkáról, bemutatják megjelent munkáikat és elkészült kézirataikat, válaszolnak a feltett szakmai és stratégiai kérdésekre. Az előírásoknak megfelelően az elvégzett munkát az igazgató évente minősíti.

Budapest, 2016. április 25.

© 2015 | Magyar Tudományos Akadémia