Magyar
tudományos
akadémia
Bölcsészettudományi kutatóközpont
Régészeti Intézet

A Magyar Régész Szövetség szervezésében idén ötödször rendezték meg a Régészet Napja országos programsorozatot. 2018. május 26-án, szombaton 27 város, 52 intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek idei témája a „Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember” volt.

A Régészet Napja történetében először a fővárosi intézmények közös, egész napos rendezvényt tartottak, melynek az MTA új épülete, a Humán Tudományok Kutatóháza adott otthont. Az ELTE, a BTM, a Budavári Kft., az MNM, a PPKE és az MTA BTK Régészeti Intézete által szervezett központi programon, hét helyszínen előadások, vetítések, interaktív programok, kézműves és hagyományőrző bemutatók, könyvvásár, hi-tech régészeti műszerbemutató és tárgysimogató várták a látogatókat. A budapesti, központi rendezvényen az előadások és foglalkozások során megelevenedtek a múlt meghatározó személyiségei, királyok, hadvezérek, tudósok és felfedezők, híres, hírhedt vagy épp a névtelenség homályába veszett alakjai, akikről a régészet segítségével eddig rejtett titkokat is megtudhattak az idelátogatók.rn2018 16

A számtalan előadás és interaktív program között varázslókkal, rabszolgákkal és egy kitépett nyelvű nimfával is találkozhattak az érdeklődők, de Árpád sírja vagy a Trónok harca sorozat történelmi előképeinek nyomába is eredhettek. Fegyveres hadijátékon vehettek részt, vagy antropológusok segítségével tanulhattak koponyákkal suttogni. Az MTA HTK új épülete bár első alkalommal adott otthont ilyen nagyszabású, széles közönség érdeklődésére számot tartó rendezvénynek, a külső és belső helyszínek egyaránt kiváló teret biztosítottak a párhuzamosan futó programoknak.

A Régészet Napja megrendezésével a Magyar Régész Szövetség célja, hogy minél szélesebb közönség számára közvetítse a hazai régészeti kutatások legújabb eredményeit, nem csak friss ismeretekkel szolgálva a közönséget, de egyben bevonva őket a tudomány művelésének izgalmas műhelytitkaiba is.

rn2018 13

rn2018 23

 

 

 

 

 

 

 

 

© 2015 | Magyar Tudományos Akadémia