Magyar
tudományos
akadémia
Bölcsészettudományi kutatóközpont
Régészeti Intézet

nature lipsonAz újkőkor előtt Európában élt vadászó-gyűjtögető  jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatai vizsgálja a Nature 2017. november 8-án megjelent tanulmányában a Harvard Medical School Genetika Tanszéke az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumával közösen.

Az új tanulmány célja, hogy modellezze az őskori európai populációk – az őslakos vadászó-gyűjtögetők és a később érkező földművesek – genetikai kapcsolatait, interakcióit. David Reich (Harvard Medical School, Boston) vezetésével a munkacsoport olyan kérdésekre kereste a választ, hogy vajon a földművesek már a vándorlásuk során keveredtek-e az őslakosokkal. Hogyan, milyen ütemben történhetett a keveredés a két populáció között Európa különböző vidékein? A korábbi tanulmányok megállapításai általános érvényűek-e, vagy csupán lokális esettanulmányokként értelmezhetőek? Megkülönböztethetők-e genetikai alapon a közös anatóliai eredetű, Európában szétszóródott földműves populációk?

A korábbi, a mitokondriális DNS vizsgálatából született eredményekre építve a kutatók a sejtmagi DNS nagy felbontású tipizálásával tovább vizsgáltak egy-egy sorozat emberi csontmintát a Kárpát-medencéből, a Közép-Elba vidékről és az Ibériai-félszigetről. Mark Lipson matematikus (Harvard Medical School, Boston) és Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus (MTA BTK RI) elsőszerzőségével most közölt 130 új, genomszinten elemzett emberi minta közül 90 Magyarország területéről származik. A hazai mintasort – amely jelenleg a legrészletesebb az egész világ őskori genetikai kutatását tekintve – a magyarországi régész és antropológus szakma és számos múzeum és gyűjtemény segítségével úgy alakította ki a Régészeti Intézet munkacsoportja, hogy reprezentatív legyen szinte valamennyi újkőkori és rézkori régészeti kultúrára és időszakra, a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt. A magyarországi minták elsődleges feldolgozása (a DNS kinyerése és úgynevezett DNS-könyvtár készítése) az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában történt.

Magyarországról a kutatásban részt vettek az ELTE BTK Régészettudományi Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum, az egri Dobó István Múzeum,  a debreceni Déri Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke, a Pécsi Tudományegyetem és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai.

Az eredményekről bővebben az mta.hu oldalán olvashatunk.

© 2015 | Magyar Tudományos Akadémia